A szőke, kék szemű, nyúlánk keszthelyi lány már 16 évesen hódított szépségével. A Színházi Élet című lap olvasói 1925-ben a Korzó Szépe címet ítélték Simon Böskének, majd elnyerte a Balaton Tündére címet. Utóbbit Siófokon rendezték és a Balaton-parti városok szépei mérettették meg magukat.
Európa szépe
Az első magyar, országos szépségversenyt, a Miss Hungáriát 1929. január 6-án rendezték meg fenti folyóirat budapesti szerkesztőségében. Franciaországból induló nemzetközi felhívás volt ez, a magyar győztes meghívást kapott Párizsba a Miss Európa versenyre, az ottani királynő pedig mehetett tovább az amerikai Miss Universe-re.
A fogadtatás nem volt teljesen felhőtlen, konzervatív erkölcscsőszök Európa-szerte erkölcstelennek tartották az alig néhány éves múltra visszatekintő rendezvényt. Hangjukat viszont elnyomta a nép izgatott várakozása, a Színházi Élet Erzsébet körúti székháza előtt annyi kíváncsiskodó gyűlt össze, hogy rendőrök vigyázták a rendet és a körút forgalmát. Összesen 218 lány jelentkezett, közülük választotta a zsűri az akkor 20 éves Simon Böskét.
Február elején, az európai döntőben Böske 16 nemzet legszebb hölgyét utasította maga mögé. A francia köztársasági elnök személyesen fogadta, miután telefonon gratulált: “Kisasszonyom, kívánom, hogy hazája rövid időn belül legyen olyan boldog és olyan szerencsés, mint Ön.” Ma úgy mondanánk, Simon Böske előtt megnyílt a világ. Diplomatákkal, befolyásos hírességekkel, még a monacói herceggel is találkozott. Nagyszabású fogadásokon vett részt, a nemzetközi sajtó csak vele foglalkozott, divatcégek és amerikai filmstúdiók ostromolták ajánlataikkal.
Fotók: pinterest
Nem vagy magyar!
Böske győzelme és elismertsége óriási “elégtétel” volt a Trianonban megcsonkított, megalázott, perifériára szorított Magyarország számára is. „A hazáért ugyanis mindenkinek dolgoznia kell úgy, ahogy tud. A munkások milliói a karjukkal, a katonák milliói az életükkel, Miss Hungária (és Miss Európa) pedig a szépségével” – írták a lapok. De mégsem volt osztatlan az öröm. Miss Európa egy keszthelyi zsidó orvos leánya volt, az antiszemiták forrongtak.
Budapestre érkezésekor a többezres ünneplő tömegben egy csoport kifütyülte, inzultálta. Amikor márciusban jótékony célra egy pengőért autogramokat osztogatott, egy női küldöttség inzultálta. Miss Izraelnek nevezték, “ronda zsidó lány”, “nem vagy magyar!” – kiáltozták felé. A lány viszont felülemelkedett ezeken: “Végtelenül örülök ennek a szeretetteljes fogadtatásnak és hálásan köszönöm Budapest székesfőváros üdvözlését. Nem annak örülök, hogy Miss Európa lettem, hanem annak, hogy általam Miss Hungária lett Miss Európa és ezzel magyar népnek szerezhettem dicsőséget. Egész fővárosomat, Budapestet végtelen nagy szeretettel köszöntöm és nagyon örülök, hogy újból itthon lehetek” – fogalmazott hazatérésekor.
Nem kellett a csillogás
És maradt is itthon, nem élt a lehetőséggel, hogy megmérkőzzön Miss Amerikával, és nem lett belőle sem hollywoodi színésznő, sem modell. Elege lett a rivaldafényből, a hamis csillogásból. Nem csoda, hiszen a párizsi luxus és pompa után visszavették tőle a pompás ruhákat és még a hotelszámlát is a kezébe nyomták. A személyét ért egyre gyakoribb antiszemita támadások is arra ösztönözték, hogy visszavonuljon. Álma különben sem a fény és csillogás volt: “Férjhez akarok menni egy csinos, intelligens, vagyonos fiúhoz úgy, amint az kedvenc regényeimben szokott történni” – mondta.
Első házassága nem volt tartós Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedő és posztógyárossal. Második férje Jób Dániel, a Vígszínház művészeti igazgatója volt, akivel Budapesten bujkálva élték túl a nyilas terrort. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, fokozatosan mind súlyosabbá váló agysorvadás miatt egyre kevésbé tudott mozogni, később pedig a beszéd is nehezére esett. 1970-ben, 61 éves korában hunyt el.
Fotók: pinterest
