Tudomány

Sopron leszavazta Trianont

Kemény harcok és ügyes politika kellett hozzá, de egy talpalatnyi föld lakói maguk dönthettek, a határ melyik oldalán akarnak élni.

 

Bár a trianoni “békét” 1920. június 4-én aláírták, a következő év nyarán pedig a magyar országgyűlés ratifikálta, ez még korántsem jelentette az új határok megszilárdulását. Míg a cseheket, románokat és szerbeket inkább kifelé kellett parancsolni, Ausztria annyira zilált volt még, hogy nem tudta ellenőrzése alá vonni a neki ítélt 4000 négyzetkilométeres nyugat-magyarországi területet.

Nem tudták elvenni

Ebben persze oroszlánrésze volt az Őrvidéken, ismertebb nevén Burgenlandban tevékenykedő Rongyos Gárdának. Leszerelt katonák, diákok, vasutasok helyi lakosok és az ország minden részéből érkező hazafiak önszerveződése volt ez, önmagukat felelőtlen elemeknek nevezték, ezzel is hangsúlyozva: senkinek nem tartoznak felelősséggel. A rongyosok újra és újra fegyverrel verték vissza az országrész megszállására érkező osztrák alakulatokat.

Ma sem tudjuk biztosan, hogy valóban önszerveződésről volt-e szó, vagy a magyar kormány állt a gárda szervezésének és akcióinak hátterében. A külügy nem győzte hangsúlyozni, hogy adná ő Burgenlandot, no de teljesen tehetetlen az irreguláris csapatokkal szemben. Persze nyilvánvaló, hogy a gárda tevékenysége tökéletes összhangban volt a magyar politika és biztosan nem túlzás, az ország lakosságának akaratával.


Wikipedia

Merész volt ez a hozzáállás a kabinet részéről, de érthető és kifizetődő. Mielőtt még kenyértörésre került volna a sor a győztes hatalmakkal, olasz közvetítéssel 1921. október 11-én Velencében kompromisszummal oldották fel a patthelyzetet. Magyarország átadja a 280 ezer lakosú Burgenlandot Ausztriának, cserébe Sopron és a környező nyolc falu hovatartozásáról népszavazás dönthet.

Civitas Fidelissima

Összesen mindössze 255 négyzetkilométerről és körülbelül 50 ezer lakosról volt szó, Bethlen István kormánya mégis hatalmas sikerként könyvelhette el: ez volt az egyetlen egy eset, amikor a trianoni határok kijelölése előtt “megkérdezték” az ott élőket. A referendumot december 14-16. között rendezték meg, első nap a soproniak szavaztak, 15-én Brennbergbánya, másnap pedig a környező falvak lakossága.

Az osztrákok tiltakoztak, a magyarok pedig féltek az eredménytől, főleg a német nyelv korlátozása és a szörnyű gazdasági helyzet miatt. Nem is bízták a véletlenre. Bár a kampánycsendet mindkét fél megszegte, a magyarok helyenként a választói lajstromokat is meghamisították, egy egész századnyi katona szavazott illetéktelenül. Ezek ugyan érdemben nem befolyásolták a végeredményt, a szövetséges ellenőrök pedig szemet hunytak. Magyarországra 65,1, Ausztriára 34 százalék voksolt. Sopron városa pedig az 1922. évi XXIX. tc. értelmében elnyerte a Civitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Város címet.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.