Az utóbbi évtizedekben Kína a gyógyszergyártás megkerülhetetlen központjává vált, főleg az olyan, viszonylag egyszerűbben előállítható hatóanyagok esetében, mint amilyeneket az antibiotikumokban használnak fel. A Handelsblatt cikke szerint több, a globális piacra dolgozó gyár is a koronavírus miatt karanténba helyezett Vuhan környékén, a fertőzés által leginkább sújtott Hupej tartományban működik.
A nagy európai gyógyszergyártók ugyanis mind a ható-, mind a vivőanyagok túlnyomó többségét Kínából szerzik be. Morris Hosseini, a Roland Berger tanácsadó cég egészségügyi szakértője szerint a kiesést egyelőre képesek a raktárkészletekből pótolni, de megerősítette, hogy ha legkésőbb február végéig nem rendeződik a helyzet, az európai gyógyszeripar nehéz helyzetbe kerül.
A lap kérdésére a német Szövetségi Gyógyszerészeti Intézet mindössze annyit közölt, hogy rövidtávon nem kell szállítási vagy ellátási problémákkal számolni, de arra nem tértek ki, hogy a megnyugtató hír közép- illetve hosszútávra is érvényes-e. A gyógyszergyártó cégek az 1980-as években kezdték el áthelyezni termelőkapacitásaikat Kínába, mivel az antibiotikumok olyan olcsóvá váltak, hogy nem lett volna gazdaságos Európában tartani a ható- és vivőanyagokat előállító üzemeket.
A gyártókapacitások kiszervezése mára odáig fajult, hogy Európa gyógyszerellátása Kínától függ, ez pedig a koronavírus miatt olyan súlyos következményekkel járhat, amelyeket rövid időn belül képtelenség megoldani. Hosseini szerint a gyártási kapacitások egy része áthelyezhető Indiába, azonban ez csak középtávon enyhítheti a Kínától való függést.
A termelés korai fázisaitól, az alapoktól kellene újjáépíteni az előállítást Európában, hogy hosszútávon minimalizálhassuk az ellátási hiányból fakadó kockázatokat
– állítja Hosseini, aki szerint a politikusok egyelőre semmilyen, erre vonatkozó javaslatra nem nyitottak.
Az akadozó ellátás mögött ugyanakkor egy másik probléma is meghúzódik: olyan sok antibiotikum fogy, hogy a kínai gyárak akkor is alig bírják az iramot, ha éppen nincsenek lelakatolva a koronavírus miatt. A Handelsblatt is megemlítette, hogy már a koronavírus megjelenése előtt hiány mutatkozott egyes antibiotikus hatóanyagokból, a Roland Berger szakemberei szerint éppen azért, mert ezek előállítása néhány kínai üzemre koncentrálódik. Az antibiotikumok túlzó, indokolatlan használatának következményeiről bővebben itt írtunk:
Amerika gyakorlatilag csak Kínától vásárol
A probléma nem csak Európát érinti: Kína az Egyesült Államok legnagyobb gyógyszeralapanyag exportőre. Az USA–Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság jelentése szerint 2013-ban az amerikai antibiotikum-import 70,4 százaléka Kínából érkezett. Yanzhong Huang, a nonprofit Council on Foreign Relations vezető egészségügyi szakértője cikkében idézi Gary Cohnt, Donald Trump korábbi gazdasági tanácsadóját, aki szerint ez az arány mára 97 százalék fölé emelkedhetett. A Kínával szembeni gyógyszeripari kitettség viszonylag gyakran terítékre kerül, de a leghangosabbak akkor voltak a kritikusok, amikor 2018-ban a Csöncsiang tartományban működő kínai gyártó elrendelte a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekben használt valsartan hatóanyag globális visszahívását, miután európai és amerikai hatóságok is rákkeltő anyagot találtak szállítmányaikban. Bár a valsatrant indiai cégek is gyártják, a világ termelését két kínai vállalat, a Huahai és a Zhejiang Tianyu Pharmaceutical uralja. Tavaly augusztusban az amerikai heparinellátás akadozott, mivel Kínában milliószámra ölték le a széleskörben alkalmazott véralvadásgátló előállításához szükséges állatokat az afrikai sertéspestis robbanásszerű terjedése miatt.
A kínai-amerikai kereskedelmi háború egy felfokozott pillanatában Li Daokui, a Tsinghua Egyetem a kínai állam tanácsadójaként is ismert közgazdásza felvetette, hogy a korlátozó intézkedések válaszcsapásaként Kína korlátozhatná az antibiotikumok exportját.
Ahogyan egyes nemzetközi elemzők rámutattak, valóban mások kegyelmére vagyunk szorulva, ha számítógépes chipekről van szó, de mi vagyunk a világ legnagyobb vitamin- és antibiotikum-összetevő exportőre
– mondta egy tavaly márciusi konferencián Li a Xinhua hírügynökség szerint. A tudós megjegyezte:
Ha csökkentjük az exportot, néhány nyugati ország egészségügyi rendszere nem fog megfelelően működni.
Már minden Kínával kezdődik
A gyógyszeralapanyag-ellátás akadozása egy összetett probléma része: a globális ellátási lánc alapja Kína, ahol jellemzően a kisebb hozzáadott értékű, de a termékek előállításához nélkülözhetetlen alkatrészek, alapanyagok készülnek.
A globális feldolgozóipari beszállítói láncokba Kína nagyon erőteljesen beépült az elmúlt időszakban, és ez alól Magyarország sem kivétel
– erről beszélt korábban a Portfolio.hu-nak Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Hozzátette: egyre kevesebb olyan termék van a világon, amihez nem használnak fel Kínából származó alkatrészeket. Tavaly az a 21 régió termelte meg a kínai GDP 80 százalékát és az export 90 százalékát, ahol a koronavírus miatt leállt a termelés.
A legtöbb cégnek annyi puffere van, hogy kitartson a Holdújév időszakára, ha viszont a meghosszabbítás után sem áll helyre a kínai szállítás – amire egyre nagyobb esély van –, akkor számos vállalat termelése akadozhat vagy akár le is állhat
– figyelmeztetett Sinkó, aki szerint egyre több európai cég sötétben botorkál, mert a telefon másik végén nincs senki, amikor a kínai partnereiket keresik, a helyzet pedig még tovább is romolhat.
Kiemelt kép: Stanislav KrasilnikovTASS/Getty Images