Ahogy az már a digitális világban lenni szokott, a felhőmegoldások is fokozatosan, szinte észrevétlenül váltak életünk nélkülözhetetlen részévé. Ahogy a kommunikáció a hagyományos médiafelületekről átkerült a közösségi oldalak és az okostelefonok világába, úgy vált természetessé a felhőszolgáltatások használata.
A számos előnyt kínáló megoldás ezzel párhuzamosan az üzleti informatikában is elterjedt, és ennek megfelelően a hozzá kapcsolódó biztonsági megoldások is egyre fejlettebbek. Ma már a cégek sem igazán tudnak meglenni felhő nélkül, és bár számos vállalat érti, milyen sok előnnyel jár a technológia, de a magyar piacon is még jelentős a növekedési potenciál. Ezt jól érzékelteti, hogy a hazai vállalkozásoknak eddig csak körülbelül ötöde nyitott a cloud computing felé.
Az Invitech szakmai blogjában kitért arra is, hogy a jelenleg formálódó trendek továbbgondolásával 2020-ra miben lehet más a felhő, mint manapság.
A szerverek egyre inkább az adatközpontban vannak
Napjainkra abszolút realitás, hogy egy vállalat saját szerverek nélkül (serverless computing) működjön, mert az összes szükséges kapacitást egy szolgáltató nyújtja és menedzseli számára a felhőből.
Egy adatközpontban üzemeltetett informatikai rendszer számos előnnyel jár: beruházás nélkül igénybe vehető, rendkívül jól skálázható, üzembiztos, és a 7/24 órás biztonsági felügyelet is hatékonyabban oldható meg, mint saját erőforrásokból. Éppen ezért előrevetíthető, hogy egyre több társaság fog áttérni erre a megoldásra – ami együtt jár azzal, hogy a szolgáltatóknak egyre gyorsabb és megbízhatóbb felhőt kell építeniük.
A számítási felhő (cloud computing) egy olyan internetes megoldás, amely képes megosztani az informatikai erőforrásokat, és bárhonnan lehetővé teszi a hozzáférést hálózatokhoz, szerverekhez, tárolókhoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz.
Edge computing: informatika a peremen
A személyi számítógépek forradalma alaposan megváltoztatta a világot: bárki vásárolhatott magának nagy kapacitású, bármilyen funkcióra programozható komputert. Csakhogy ma már ezeket a gépeket számos esetben csak arra használjuk, hogy egy böngészővel tartalmakat és szolgáltatásokat érjünk el a felhőből. Ez nemcsak magánemberként van így (például a Netflix esetén), hanem a munkahelyeken is – elég az Office 365, a Dropbox vagy a Slack példájára gondolni.
Tehát egyre inkább az iparág legnagyobb cégeinek saját kapacitásától függ, hogy milyen a felhasználói élményünk. Ezen a helyzeten úgy lehet javítani, ha a felhő szélét – vagyis a kiszolgáló kapacitás egy részét – fizikailag közelebb hozzuk a felhasználókhoz. A peremhálózati számítástechnika (edge computing) jelentős mértékben gyorsítja a hálózati kommunikáció sebességét, és csökkenti a hálózat terheltségét, illetve ebből fakadóan a költségeket is.
Újfajta biztonsági szabályok
Ha minden a számítási felhőben van, akkor teljesen másképp kell tekinteni a biztonsági kérdésekre is. Mások lesznek a prioritások, mint a hagyományos, saját telephelyen üzemeltetett (on-premise) rendszerek esetében.
Például automatikusan más szabályrendszert kell alkalmazni, ha egy kolléga a munkahelyi hálózatról a céges laptoppal éri el a CRM rendszert, vagy ha egy konferenciáról jelentkezik be a saját táblagépével. Vagy igaz ez ellenkező irányban is: ha valaki egy wifire kapcsolódó mobil szkennerrel dolgozik, akkor a folyamatnak ugyanolyan biztonságosnak kell lennie házon belül, mint egy külső helyszínen publikus wifin keresztül.
Ugyanakkor az sem mindegy, mit és hogyan titkosítunk. A tabletes példára visszatérve, hiába kapcsolódik valaki biztonságosan a céges hálózatra egy konferencián, ha a szerverről letöltött fájlt egyszerűen továbbküldheti egy privát e-mail címre, ahol az nyom nélkül megnyitható.
További részletek az infokommunikációs vállalat blogján, ahol a többi közt a kvantumszámítástechnikáról is olvashatnak.
