A szakértők szerint a halálozások egyik fő oka az, hogy nem járunk szűrésre: a HIV-fertőzéssel diagnosztizáltak közül Európában minden második, Magyarországon minden negyedik beteg már csak a betegség késői, AIDS-stádiumában kerül az ellátórendszerbe. Pedig a korán elkezdett terápia lehetőséget adna az akár évtizedekkel meghosszabbított teljes értékű életre.
Évek óta stabil a hazai HIV-helyzet: tavaly 229 új HIV-fertőzött beteget szűrtek ki itthon, ami szinte pontosan megegyezik az előző évek adatával. Szakértők szerint azonban aggasztó, hogy továbbra is nagyon magas azok aránya, akiket csak a betegség előrehaladott szakaszában – az úgynevezett AIDS-stádiumban – szűrnek ki. 2018-ban 57 beteget jelentettek AIDS-stádiumban, tehát minden 4. fertőzött későn szembesül a betegség tényével. Pedig a HIV-fertőzés ma már jól kezelhető és szinten tartható, a gyógyszeres terápia mellett pedig ki sem alakul a betegség AIDS-stádiuma. Ennek azonban az a feltétele, hogy a betegséget korai szakaszában felismerjék, és időben elkezdődjön a kezelés.
„A becslések szerint 3000-4000 főre tehető a hazai HIV-fertőzöttek száma, közülük kétezren részesülnek kezelésben – mondta el Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Hematológiai és Infektológiai Intézetének infektológus főorvosa. – Ez azt is jelenti, hogy a hazai HIV-fertőzötteknek hozzávetőleg az 50 százaléka részesül gyógyszeres terápiában, a többiek valószínűleg maguk sem tudnak a betegségükről.”
Pedig rendszeresen szűrésre járni több okból is fontos lenne: a korai szakaszban elkezdett és pontosan követett terápia mellett a HIV-fertőzöttek teljes értékű életet élhetnek: dolgozhatnak, sportolhatnak, nemi életet élhetnek, sőt akár gyereket is vállalhatnak. Másrészt ha a fertőzött személy tisztában van a betegségével – és kezelést is kap –, megszakad a vírus átadásának láncolata. A HIV ugyanis hosszú évekig lappang a szervezetben tünetmentesen, és ez idő alatt a szexuális partnerek is megfertőződhetnek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb adatai szerint Magyarországon tavaly 16 beteg halt bele az AIDS-betegségbe, ez a szám ugyan relatíve továbbra is alacsony, ám a duplája az előző évinek.11
A betegség áldozatairól 1983 óta világszerte gyertyagyújtással emlékeznek meg május harmadik vasárnapján, idén május 19-én. A Global Network of People Living with HIV civil szerveződés célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, a megelőzésre és az elérhető terápiákra. Idén már 1200 civil szervezet vesz részt a megemlékezésen a világ 115 országában.
A „90-90-90” célkitűzés
Magyarországon államilag finanszírozott, korszerű terápiás kezelésben részesülnek a HIV-fertőzöttek. Dr. Szlávik János főorvos fontos eredménynek tekinti, hogy a hazai terápia a világ élvonalába tartozik.
A UNAIDS és partnerei hirdették meg a „90-90-90” célkitűzést, amelynek célja, hogy 2020-ig a HIV-pozitív emberek 90 százalékát diagnosztizálják, a diagnosztizáltak 90 százalékánál antiretrovirális terápiát alkalmazzanak, és a kezeltek 90 százalékánál elérjék a vírus kimutathatósági szint alá szorítását.
„Hazánk a célkitűzés három eleméből kettőt már teljesített: az ismert HIV-fertőzöttek több mint 90 százaléka kezelésben részesül, és ennek a csoportnak mintegy 100 százalékát eredményesen kezelik– tette hozzá az infektológus főorvos. – A közelmúltban új, még hatékonyabb gyógyszerek jelentek meg, amelyek egyre kevesebb mellékhatást okoznak, miközben a vírusszámot rendkívüli mértékben lecsökkentik. Ezek a gyógyszerek már itthon is elérhetőek és államilag támogatottak.” A modern terápia radikális változást hozott a HIV-pozitív betegek életminőségében. Kijelenthető, hogy aki megfelelően szedi a gyógyszereit, az gyakorlatilag nem fertőz.
Ezt támasztja alá a neves orvosi szaklapban, a Lancetben néhány napja megjelent tanulmány is. A tanulmány szerzői is megerősítették a „kimutathatatlan = átadhatatlan” elvét: ha a vírusszámot sikerül lényegében nullára redukálni a szervezetben, akkor a fertőzés esélye is gyakorlatilag nullára csökken.
Világszerte 37 millió HIV-fertőzött él, 2017-ben összesen 1,8 millió új fertőzöttet regisztráltak, kétharmadukat az afrikai kontinensen. Becslések szerint a fertőzöttek csupán 75 százaléka tud betegségéről: mintegy 22 millióan már antiretrovirális terápiában részesülnek.
A WHO kiemeli, hogy a kockázati csoportokba elsősorban a meleg férfiak, az intravénás drogot használók, továbbá a szexmunkások és ügyfeleik tartoznak, azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy minden aktív szexuális életet élő férfinak és nőnek érdemes megismernie saját HIV-státuszát.
A sikeres terápia feltétele, hogy időben felismerjék a betegséget
A HIV-vírus megváltoztatja a sejtek belső működését, tönkreteszi az immunrendszert,18 és mivel rejtőzködik az emberi szervezeten belül, nem lehetséges maradéktalanul eltüntetni a szervezetből. A modern antiretrovirális terápiás eljárásokkal azonban a betegség kiválóan kezelhető és kordában tartható: a megfelelő és folyamatos terápia mellett a betegek vírusszámát (a vérben és a testnedvekben) szinte nullára csökkenthetik.
Kiemelt kép: iStock
