Közélet

Ennyit kerestek tavaly a Magyar Nemzeti Bank dolgozói

Harmadik éve folyamatosan nő a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgozók száma, akiknek 2018 decemberi bruttó átlagkeresete mintegy 600 ezer forint volt, írja az mfor.hu.

Tavaly év végén már 1446 aktív foglalkoztatottat tartottak nyilván, még egy évvel korábban 1407-et, a létszám pedig Matolcsy György 2013. március eleji beiktatása óta egy év kivételével (2015) folyamatosan nő: öt év alatt több mint 350 fővel gyarapodott a dolgozók száma.

A jegybanki fizetések 2013 és 2018 között összesen 86 százalékkal emelkedtek, igaz, ez az arány alapvetően a 2014-es év 33,3 százalékos átlagos mértékű bérrendezésének köszönhető, azóta tulajdonképpen csak a szintet tartja a jegybank.

Tavaly decemberben átlagban havonta több mint 900 ezret költött az MNB egy dolgozóra, ami az mfor.hu számításai szerint a közterhek levonása után bruttó 600 ezer forint körüli átlagfizetésnek felel meg.

Az MNB ráadásul a béren felül is elég bőkezűen jutalmazza meg a dolgozókat, hiszen tavaly év végén 619 alkalmazott összesen 339 millió forint bónuszt kapott, azaz egy dolgozó átlagosan 549 ezer forintot vihetett haza.

Frissítünk!

Cikkünk megjelenése után az MNB az alábbi tájékoztatást adta:

„Az MNB ma jelentősen több feladattal és felelősséggel rendelkezik, mint a 2013-at megelőző években. 2013. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank látja el a pénzügyi szervezetek felügyeletét. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jegybankba integrálásával jelentősen emelkedett a feladatok száma, így az ezek ellátásához szükséges létszám nőtt. A felügyeleti integráción kívül az általános jegybanki funkciók ellátása mellett kiemelhető a devizahitel-rendezéssel, a magyar bankrendszer átalakításával, a megerősített fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti vizsgálatokkal, a takarékszövetkezeti integrációval, a szanálással és reorganizációval kapcsolatos feladatok ellátása. Mindezek mellett nagy hangsúlyt helyezett az MNB a makroprudenciális intézkedésekre, a Fogyasztóvédelmi Központ létrehozására, a megnövekedett bankjegyminőségi, illetve a bankjegyfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására, a bankjegyvédelmi tevékenység erősítésére, a pénzforgalmi helyszíni ellenőrzésekre, valamint a hitelintézetek és biztosítók kockázati monitoring rendszerének megújítására. Emellett a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének érdekében a jogalkotó számos új felügyeleti hatáskört határozott meg, és jelentősen sűrítette az ellenőrzési ciklust is. A jegybankban 2013 júliusától érvényes új bérstruktúra kialakítását megelőzően az állomány mintegy harmadánál jelentősen elmaradtak a fizetések a pénzügyi szférában szokásos bérekhez képest. Ebben a körben még 2013-ban alapbéremelés történt, így a korábbi igazságtalan bérezési arányok megszűntek. A korábbi bérezés igazságtalanságát mutatja, hogy a legtöbbet kereső dolgozó éves bérének 67 százalékára terjedt ki a bónusz, míg a legkevesebbet keresők esetében ez mindössze 11 százalékot tett ki. A bónuszrendszer 2013-ban megszűnt, általános béremelés pedig évek óta nem történt. Az MNB vezetőinek jelenlegi jövedelme megfelel a hazai bankszektorban jellemző átlagos vezetői javadalmazásnak, és ugyanez érvényes a beosztottak bérezésére is.”

Kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik