Még a 90 százalékos megbízhatóságú, régóta használt ujjlenyomat-azonosítás sem tökéletes: a nők – eddig ismeretlen okokból – rosszul használható ujjlenyomatot „produkálnak”. És még ott van a biztonság kérdése is: Isten őrizz, hogy egy hacker betörjön az ujjlenyomat-adatbázisba, mert máris kész a káosz a határőrségi azonosításnál.
Az elmúlt időben rendkívül sokat fejlődtek a chipkártyás azonosítórendszerek. Ezt elősegítették a biztonsági félelmek és a politikai akarat, terjedésüket azonban visszafogta az adatvédelmi aggályok miatt kialakult bizalmatlanság.
Biometrikus útlevéllel Amerikába
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után az Amerikai Egyesült Államok azt kérte többek közt az Európai Uniótól, hogy a könnyebb azonosítás érdekében biometrikus adatokkal lássa el polgárai útlevelét. Ez a szinte láthatatlan lapka tartalmazná az egyén retinájának képét, ujjlenyomatát, vagyis olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egyértelmű azonosítást, és szinte tökéletesen megakadályozzák az okmány hamisítását. Az unió adatvédelmi aggályokra hivatkozva húzta-halasztotta az amerikai kérés teljesítését, pedig az amerikaiak vízum bevezetésével fenyegetőztek.
Az európai adatvédők ellenezték, hogy az új EU-útlevél kapcsán kiépüljön a 450 millió emberre vonatkozó adatbázis. Szerintük a tagállamoknak garantálniuk kellene az adatok biztonságát, valamint olyan rendeletet sürgettek, amely meghatározná, ki és milyen célból férhet a tároló rendszerhez. A szakemberek szerint az elérendő biztonsági célokhoz nincs szükség az uniós polgárok ujjlenyomatának tárolására, és határozottan ellenezték az olyan intelligens kártyák meghonosítását, amelyek adattartalmáról a polgároknak fogalmuk sincs. Öt nagy európai állam idén októberben együtt bejelentette: 2006-tól meglesz a biometrikus útlevél.
|
Másik nagyszabású terve szerint az Európai Unió 2006-ig chipkártyákra helyezi át az E111-es nyomtatvány adatait, vagyis intelligens kártyán tárolódnak egészségügyi biztosítási adataink. Magyarországon egyelőre maradunk az E111-es formanyomtatványnál; az EU tagországokban 2006 elejéig ezzel tudjuk igénybe venni a sürgősségi egészségügyi szolgáltatásokat.
Idén júniustól azonban tizenkét tagország tér át fokozatosan az intelligens kártyás változatra. A kártya nem tartalmazza tulajdonosának orvosi történetét vagy vércsoportját, csak azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszi a sürgősségi betegellátás igénybevételét: például hogy milyen biztosítóhoz kell küldeni a számlát, s milyen formátumban. Az e-egészségügyi biztosítási kártyát tulajdonképpen az európai személyazonossági előfutárának is tekinthető.
Az EU nemcsak az egészségügyi kártyák egységesítését tervezi, szeretne kibocsátani közös, chip alapú EU-jogosítványt is. Ez tartalmazná a külföldön okozott baleseteket, a más tagországokban gyűjtött büntetőpontokat is, amelyek nyilvántartása közös adatbázisban lenne.
|
A chipkártyák nemzetközi elterjedésének egyik komoly akadálya a rendszerek közötti együttműködés hiánya volt: az egyik országban kibocsátott kártyának a másik országban is működnie kell. Az EU-ban kidolgozták a European Smart Card Chartert, amely bármely európai elektronikus azonossági kártya működéséhez szükséges keretrendszert adja meg.
Idén jelent meg a keretrendszer frissített változata, amelyet GIF-nek neveztek (Government Interoperability Framework), és amit vélhetően minden európai tagállam elfogad. Ez azonban csak az egyik szabvány, az egyik keretrendszer; léteznek emellett japán és amerikai csoportok által kidolgozott standardok is. Van még mit egyeztetni és szabványosítani 2006-ig, hogy a biometrikus útleveleket a gyakorlatban is használhatni lehessen.
