A nemzetközi befektetők nem kapták meg, amit reméltek a választások után, és ez a forint gyengüléséhez vezetett. Nem lehet azt mondani, hogy a választásnak ne lett volna politikai következménye, az MSZP kudarca ugyanis erősen meggyengítette Kovács László pozícióit, de a befektetők másfajta híreket reméltek a Köztársaság térről. Nem tévedés, valóban a Köztársaság térről, mivel széles körben áll az a vélekedés, hogy a kormány hiába kezdeményezne újabb költségvetési kiadást csökkentő csomagot, a szűk keresztmetszet a szocialista párt támogatásának megszerzése lenne.
Hogy Kovács László közelgő távozása a párt éléről milyen változást hoz, azt megítélik majd a politikusok és a politológusok, de a hivatalos választások után a múlt héten a nemzetközi befektetők is leadták voksaikat. Miután egyetlen nyilatkozat, utalás vagy jelzés sem érkezett arról, hogy a kormány be fog avatkozni a költségvetés kisiklott folyamataiba, az urnák szerepét betöltő kereskedési pultokon az eladás rubrikát ikszelték be a befektetők.
Kamatok, törlesztőrészletek
A forint látványosan gyengült egészen 256 forintig az euróval szemben. Eközben a kötvénypiacon is mintegy 30 bázisponttal megemelkedtek a hozamok, és a piac a nyárra teljes egészében elvetette bármiféle kamatcsökkentés lehetőségét. alószínű, hogy az MNB mai kamatdöntése során hasonlóképpen fog cselekedni, nem csökkenti az alapkamatot, amely jelenleg 11,5 százalékon áll. Miközben mi idehaza kamatcsökkentéseket remélünk, addig a jelentős piacokon a kamatemelés van napirenden. Az Egyesült Államokban a Fed vélhetően 1,25 százalékra emeli az alapkamatot 1 százalékról a következő, szerdai ülésén.
A svájci jegybank erre már múlt héten sort kerített, ami a frank erősödéséhez vezetett. Ez a magyar lakosság egy részét is érinti, hiszen a banki hitelezés húzóágazata már jó ideje a devizahitelezés, ezen belül is a svájci frankban nyújtott hitelek a legnépszerűbbek. A kamatemeléssel háromszoros csapás érte a svájci frankban eladósodott hitelfelvevőket. A forint gyengülése és a frank erősödése az euróval szemben oda vezetett, hogy mindössze két hónap alatt 160-ról 170 forintra gyengült a forint a frank ellenében. Tehát a törlesztőrészlet ennek megfelelően 7 százalékot emelkedik. Ehhez jön a kamatemelés hatása: a jegybank a repósáv felső szélét 0,75 százalékról 1 százalékra módosította. Érdekes, hogy éppen a svájci központi bank lépése előtt figyelmeztett az MNB a devizahitelek rejtett kockázatára.
|
Hogy a részvénypiacról is ejtsünk szót, érdemes megemlíteni a Richter piacán lezajlott eseményeket. A kormány ugyanis bejelentette a megállapodástervezet megszületését a gyógyszergyártókkal. A piac elsőre nagyon pozitívan reagált a fejleményekre, a Richter és az Egis is 5 százalék körüli emelkedést produkált. Az elemzői vélemények azonban egy kicsit árnyalták a megállapodás kedvező hatásait és ez a Richter eséséhez vezetett. Miközben az Egis töretlenül folytatta útját a 9000 forintos szintig, addig a Richter már csütörtökön visszatért a bejelentés előtti szintre.
Ennek oka a kompenzációs rendszer mellett a privatizációs félelmek felerősödésében rejlik. A kompenzációs rendszer, amely értelmében a hamarosan megállapítandó kvóta túllépése esetén a gyógyszergyártók visszafizetik a támogatás mértékét, ismét bizonytalanságot visz a rendszerbe. A kaszatúllépés mértéke ugyanis elérheti a 40 milliárd forintot, miközben az állam és a gyártók csak 21 milliárd forintot pumpálnak a rendszerbe a megállapodás értelmében. Az ott tátongó fekete lyuk meghaladja a GDP 0,1 százalékát és kérdéses, hogy ki fogja állni a számlát. A pénzügyminiszter – ebben biztosak lehetünk – igyekszik majd a gyártóknak postázni a sárga csekket, amelyen 9 nulla áll majd.
