Az elemzők a 12 havi árváltozást 7,3 százalék körül várták februárra. A maginfláció az előző hónaphoz képest 0,4 százalék, éves összehasonlításban 6,1 százalék volt februárban. Januárban a havi infláció 2,1 százalék, a tizenkét havi 6,6 százalék volt. Tavaly februárban a fogyasztói árak egy hónap alatt 0,8 százalékkal emelkedtek, az előző év februárit pedig 4,5 százalékkal haladták meg.
12 hónap alatt, 2003. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5,9%-kal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,6%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003. februárban. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak, ez utóbbin belül a gyógyszerek, gyógyáruk térítési díjai átlagosan 19%-kal növekedtek.
A szolgáltatások átlag feletti, 7,8%-os áremelkedésén belül a csatornadíj 20, a társasházi közös költség és a helyi tömegközlekedés 16-16, a szemétszállítás 15, az oktatási szolgáltatás 14, a testápolási szolgáltatások és a kábeltelevízió-előfizetés egyaránt 12 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. Az elektromos energia 32, a vezetékes gáz 19, a dohányáruk 14, a távfűtés pedig 12 százalékkal került többe, mint 2003. februárban.
A forint akár 250-ig is erősödhet
A makrohelyzet most adott ahhoz, hogy az MNB hamarosan csökkenthesse az alapkamat jelenleg 12,5 százalékos mértékét – mondta a FigyelőNet kérdésére Barcza György, az ING Bank makroelemzője. Az infláció ugyan rosszabbul alakul a vártnál, és a költségvetési kockázatok is változatlanul fennállnak, a külső egyensúly viszont a prognózisoknál sokkal kedvezőbb. A szerdán nyilvánosságra hozott januári külkereskedelmi mérleg deficitje (145 millió euró) például csaknem 60 millió euróval alacsonyabb lett az elemzők által előre becsült hiánynál, és közel 100 millió euróval a 2003. januári deficitnél. A forintpiacon is erősen kedvező jelek mutatkoznak, az euró forinttal szemben mutatott gyengülése az utóbbi hetekben magával húzta a kötvénypiaci hozamokat is, és az euró a jelenlegi 254-255 forintos szintről könnyen áttörheti a 250-ös határt is. Közben természetesen ellenállást jelenthet a 253-as szint, de heteken belül 250 alá is beeshet a forint/euró kurzusa. Mindez azt vetíti előre – véli az elemző – hogy a jegybank május-júniusban már érettnek tarthatja a helyzetet arra, hogy kamatot csökkentsen. Az MNB óvatos kamatcsökkentési szándékait figyelembe véve ez 100 bázispontos kamatvágást jelenthet, amit a harmadik és negyedik negyedévben újabb 100-100 bázispontos mérséklés követhet. A „normál” menetrendet felrúghatják a piaci szereplők reakciói – teszi hozzá Barcza György -, akik az első kamatcsökkentést követően lázba jönnek és nagyon beerősíthetik a forintot, ami viszont drasztikusabb kamatvágást is kikényszeríthet a jegybanktól.
Elemzői vélemények szerint a februári infláció megfelel a várakozásoknak, idén április-júniusban nyolc százalék feletti értékkel tetőzhet a fogyasztói árak növekedési üteme, ezt követően lassú csökkenés várható.
A piac nem számít a magas, 12,5 százalékos jegybanki kamatok csökkentésére a következő hónapokban.
Az OTP Bank 7,2 százalék év/év alapon számolt februári inflációt várt, így a 7,1 százalékos adat nem okozott meglepetést – mondta Vojnits Tamás, a bank vezető közgazdásza. Az elemző szerint az adóváltozások okozta egyszeri hatás az első negyedévben megjelenik a fogyasztói árakban, a második negyedévre várható a jövedéki adó – elsősorban a dohánytermékek adója – változásának hatásának begyűrűzése.
A bank becslései szerint márciusban év/év alapon 7,5 százalék fölé emelkedhet az infláció, ebben szerepet játszik az üzemanyagárak várható jelentősebb növekedése. Az infláció az OTP várakozásai szerint május-júniusra nyolc százalékra, esetleg a fölé emelkedik, ezt követően szaggatott, lassú csökkenés várható. A bank az idén decemberre év/év alapon számolva 6,7 százalékos fogyasztói árnövekedésre számít.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hat százalékos decemberi és éves átlagban 7,3 százalék inflációra számít az idén. A bank április-májusra várja az infláció idei tetőzését nyolc százalék fölötti értékkel. Ezt követően lassú csökkenés kezdődhet el, ám szeptemberben még mindig hét százalék fölött maradhat az infláció, s csak az év utolsó hónapjaiban süllyedhet e szint alá.
A Raiffeisen a következő hónapokban nem számít a jegybanki kamat csökkenésére. A jegybank nehéz helyzetbe kerülhet, ha beindul a piacon egy, a forint árfolyamát az erős sávszél felé húzó kötvény-rali, mert ez a kamatszint csökkentését igényelné, az erősödő inflációs környezet azonban nehéz döntés elé állíthatja az MNB-t.
