A csütörtökön kezdődő Európai Uniós csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája a tagországok gazdasági fejlődésének kívánatosnál lassabb üteme, Európa Amerikához képest mutatott gazdasági lemaradása lesz. Napirendre kerülhet az európai alkotmány tavaly decemberben elakadt vitájának folytatása, valamint a terrorizmussal szembeni egységes európai fellépés szükségessége is.
Medgyessy Péter magyar miniszterelnök levélben fordult az uniós vezetőkhöz, hogy teremtsék meg a magyarok szabad munkavállalásának feltételeit az Unió tagállamaiban.
Távol Lisszabontól
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozó előtti sajtóértekezletén arra figyelmeztette az EU-tagállamokat, hogy ha a dolgok az eddigi ütemben haladnak tovább, nem fogják elérni hosszú távú gazdaságfejlesztési programjukban, az úgynevezett lisszaboni stratégiában kitűzött céljaikat. Prodi nem titkolta, hogy az Európai Tanács mostani értekezletétől sem vár jelentős előrelépést ezen a területen. „Amennyiben céljainkat nem érjük el – fogalmazott -, akkor vállalnunk kell majd ezért a felelősséget, és el kell ismernünk, hogy nem vagyunk képesek utolérni az Egyesült Államokat és Japánt” – mondta az elnök. A négy éve tartott lisszaboni csúcson jóváhagyott programban a tagállamok azt az átfogó célt tűzték ki, hogy az évtized végére az EU-nak kell a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági térségévé válnia. Azóta minden évben e stratégia meg-valósításának az értékelése lenne a tavaszi csúcstalálkozók fő témája.
A csúcstalálkozó egyik központi kérdése a decemberben megakadt alkotmányos vita folytatásának illetve befejezésének esélye. Bertie Ahern, az EU soros elnöki tisztét betöltő ír miniszterelnök korábban megbízást kapott arra, hogy felmérje az alkotmányról szóló megbeszélések újrakezdésének esélyeit, miután az európai vezetők nem tudtak megállapodni az Európa jövőjét felvázoló nemzetközi egyezmény szövegtervezetéről a múlt decemberi csúcstalálkozón.
„Mindenki a gyors befejezés mellett szól” – olvasható Bertie Ahern jelentésében, amelyet szerdán, közvetlenül a brüsszeli csúcs előtt küldött meg a tagországok kormányfőinek.
Ahern nem szándékozik újraindítani az alkotmány tervezetéről szóló „lényegi tárgyalásokat”, ellenben felszólítja majd hivatali partnereit csütörtök este: „erősítsék meg, hogy létezik egy közös politikai akarat arra, hogy megpróbáljanak gyorsan átfogó egyezségre jutni” – áll a dokumentumban.
Téli akadályok
Az alkotmánytervezetet kidolgozó kormányközi konferencia a tavaly decemberben tartott legutóbbi EU-csúcson akadt el, miután a tagállamok nem tudtak egyetértésre jutni a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer meghatározásáról. A konvent a szavazati súlyok bonyolult rendszere helyett kettős – a tagállamok száma és az általuk képviselt népesség szerinti – többséget javasolt, amelyet azonban Lengyelország és Spanyolország nem volt hajlandó elfogadni.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szerdán közölte, hogy egyetértene azzal, ha az EU soros ír elnöksége meghatározná az alkotmányos szerződésről folytatandó tárgyalások további menetrendjét. Prodi szerint örvendetes lenne, ha a szerződésről dönteni hivatott kormányközi konferenciát már a június 11-13-a között esedékes európai parlamenti választások előtt, de legkésőbb az ír elnökség végéig, június 30-ig be lehetne fejezni.
Természetesen az sem kizárt, hogy addig végül is csak egy „félkész termékkel” tudnak majd előállni, s a soros elnökségi feladatokat júliustól átvevő Hollandiára bízzák a konferencia befejezését – mondta Prodi.
Az ír elnökség a mostani csúcson jelentést terjeszt elő az utóbbi hónapokban a tagállamokkal erről folytatott kétoldalú egyeztetések eredményeiről, s az Európai Tanács ennek alapján dönt arról, folytatódjon-e a kormányközi konferencia. Uniós források szerint az elnökség a maga részéről azt fogja javasolni, hogy folytatódjon. Prodi szerint is „nyilvánvaló, hogy nagyon rövid időn belül fel kell újítani az alkotmányos szerződésről folytatott tárgyalásokat”. Az utóbbi hetekben pozitív jelzések érkeztek és érkeznek továbbra is a különböző kormányoktól, amelyek jelezték, hogy készek a kompromisszumra – állapította meg az elnök. Úgy vélekedett azonban, hogy ettől a csúcstól inkább menetrendre lehet számítani, semmint meghatározó jelentőségű új fejleményekre.
A vízum ellen
A kormányfő a levélben nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy az EU egységesen lépjen föl az azon harmadik országokkal (elsősorban Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok) folytatott tárgyalásokon, amelyek május 1-jét követően aszimmetrikus vízumrendszert kívánnak alkalmazni a 25 tagállammal szemben.
Medgyessy Péter kormányfő Romano Prodinak és Bertie Ahernnek címzett levelében azt kéri az uniós vezetőktől, hogy „közösen szólítsák fel a tagállamok vezetőit arra, hogy nemzeti szabályozásaik kialakításakor a csatlakozási szerződés általános szabályait alkalmazzák” – tudatta a kormányszóvivői iroda az MTI-vel.
Medgyessy Péter szerint „biztosítani kell, hogy 12 hónapos alkalmazás után szabad legyen a munkavállalás az adott tagállamban, úgyszintén biztosítani kell a családtagok jogait, az azonos munkafeltételeket és a diszkriminációmentes szociális juttatásokat”. Mint írja, alaptalanok a jelenlegi tagállamok a nagymértékű migrációtól való félelmei, ugyanakkor a szabad munkavállalás nemcsak az új, de a jelenlegi tagállamok érdeke is, mivel erősítheti az európai gazdaság versenyképességét.
A miniszterelnök levelében rámutat arra, hogy fontos lenne az EU és Oroszország közti Partnerségi Együttműködési Megállapodást automatikusan kiterjeszteni, illetve azon kereskedelmi engedményeket átvenni, amelyeket az EU által harmadik országokkal kötött megállapodások tartalmaznak. Medgyessy Péter szerint Magyarország csatlakozása még egy rövid átmeneti időszakig sem okozhatja az érintett országokkal folytatott gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak romlását.
