Belföld

Mit ér az ember, ha ügyfél?

A biztosítási ügynökök renoméjának javulását várják a szakemberek a nyáron életbe lépő ügynökregisztertől és a szigorúbb képzési feltételektől. A szabályozás ráfér a piacra...

Öt év – mondom. Meghökkenve kérdez vissza a nő: csak öt? Öt év múlva tényleg teljes anyagi biztonságot tudsz teremteni magadnak? Furcsállom a nő értetlenkedését, hiszen egy órán át faggatott, és kifejtettem, hogy jelenlegi életvitelem kiadásait megnyugtató arányban fedezik bevételeim, és elmondtam: ha ez így meg tovább, akkor én nem aggódom az anyagiak miatt.

Központi nyilvántartás

A hazai ügynöki tevékenység presztízsének javulását várják a szakemberek a május 1-jén életbe lépő új biztosítási törvény bizonyos passzusaitól. A módosított, uniókonform jogszabály értelmében ugyanis egységes felügyeleti nyilvántartási rendszer veszi majd számba a függő és független biztosításközvetítőket, valamint a biztosítási szaktanácsadókat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy maga az ügyfél is informálódhat e személyekről, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján. A várhatóan nyártól elérhető szolgáltatás révén ellenőrizni lehet, hogy az illető valóban üzletkötő-e, s megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, azaz van-e például szakképesítése. Az adatokat a felügyelt intézmények, például a biztosítók szolgáltatják, s nemcsak az idei első feltöltés idején, hanem a regiszter bizonyos részeibe később is belenyúlhatnak a változások rögzítése végett. A nyilvántartás egyfajta szakmai életrajzot felvázol.  

Kifaggatva

Inkább a munka legyen kevesebb, a pénz lehet ugyanannyi – mondom, de erre nem reagál. Érzem, hogy többet akar hallani az öt évnél, megsajnálom, mondom: akkor inkább tíz év. Erre mintha szárnyakat kapna, tovább folytatja a faggatózást.

A helyzetet egyáltalán nem értettem. Ott ültem egy ismerőssel, aki ezzel az idegen nővel együtt várt, aki egyfolytában az életemről faggatott. Először a karrierem, aztán a keresetem, végül a magánéletem került terítékre. Teszek-e félre pénzt, mit jelent számomra az anyagi biztonság? Ennél a résznél gyanút fogtam, és rákérdeztem, ugye nem életbiztosítást akar nekem eladni, hiszen én egy baráti találkozóra jöttem.

Ekkor még tagadtak. Másfél óra után, miután minden ingó és ingatlan tulajdonomról jóindulatúan számot adtam, már kezdtem haragos lenni. Hiszen eddig csak annyit árultak el, hogy hiába tartom a pénzem az OTP-ben, az nem biztonságos. Ezek vagy tudnak valamit, vagy a konkurenciától vannak – gondoltam, de csak türelmesen hallgattam.

Szigorúbb követelmények – kérdőjelekkel

Az ügyfél és a biztosító kapcsolatának javulását lehet remélni attól a módosítástól is, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően nem lehet „akárkiből” ügynök. Az új törvény vagy felsőfokú végzettség, vagy speciális, külön jogszabályban meghatározott szakképesítés megszerzését írja elő feltételként az üzletkötőknek – szintén uniós elvárásokat követve.
A minimumfeltételként előírt felsőfokú végzettséget ugyanakkor az érintetteknek – amennyiben a törvény a hagyományos szóhasználatot követve egyetemi, főiskolai diplomát vár el – jó, ha a 20 százaléka tud felmutatni. E rendelkezés betartatása tehát ilyenformán alaposan megritkítaná a kört. Folyamatban van a „felsőfokú” fogalmának másféle meghatározása – szakképesítést adó képzésként történő értelmezése. Kérdés ugyanakkor, hogy mindenkire ugyanúgy vonatkozzék-e az előírás, vagy a szakmában jó ideje működők mentesüljenek a képzéstől. Fontos továbbá, hogy mikortól szükséges a bizonyítvány, azaz mekkora átmeneti időt enged a rendelkezés. 

Miről van szó?

A nő, aki a bemutatkozáskor Kati néven nyújtott kezet, és ismerősöm elmondása szerint csak véletlen vetődött éppen akkor oda, egyfolytában jegyzetelte szavaim. Miután feltártam minden lapom, kértem, hogy ő is játsszon ki néhányat. Válaszul csak legyintett: bizonyára nem is érdekel igazán, amiről ők akarnak beszélni. Ekkorra már biztos voltam benne, hogy nem véletlenül vetődött éppen akkor, éppen oda. Éreztem, hogy sajnos már valóban nem érdekel, amiről beszélni akarnak, hiszen két óra alatt pontosan rájöttem.

Később kiderült, a dramaturgia szerves része, hogy ennyi idő után én kezdek el könyörögni. Hogy meséljenek már arról a fantasztikus befektetésről, amihez életem története kellett körítésül. Ilyenkor a válasz: hiszen egyszer sem kérdeztem, hogy mit is akar ajánlani. Hát miről lenne szó – kérdeztem és éreztem, hogy elveszítem a nyugalmam. Nos – mondta mosolyogva a nő – egy kiváló pénzügyi lehetőségről. Az utolsó órára nem emlékszem kristálytisztán, de tudom, hogy életbiztosításról volt szó. A spontán előadás végén az üzletkötő hölgy átnyújtotta névjegyét, amelyen legelőször keresztneve tűnt fel: Zsuzsanna.

A cikk összeállításában közreműködött: Fekete Emese, Matolay Réka.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik