Bár a miniszterelnök javaslatának nincs konkrét jogi akadálya, alkotmányjogászok szerint a kabinet visszaélne az alaptörvény szellemével, ha „összepasszítaná” a kétféle voksolást.
Eltérően gondolkodnak az alkotmányjogászok a kormányfő keddi bejelentéséről, miszerint a júniusi EP-választásokkal egy időben akár a kisebb létszámú parlamentről, illetve közvetlen elnökválasztásról szóló véleménynyilvánító szavazást is lehetne tartani.
Az egymásnak ellentmondó jogértelmezések oka egy eddig rejtve maradt joghézag. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló, 1998-ban megalkotott jogszabály szerint ugyanis az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselők választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet népszavazást tartani. A szabályozás – keletkezési ideje miatt – azonban még nem tesz említést az európai parlamenti voksolásról, ennek megfelelően nem is tiltja meg az egyidejű népszavazást.
Miután az EP-képviselők választásáról decemberben elfogadott jogszabály szintén nem szól az együttes voksolásról, választási szakértők szerint nincs akadálya, hogy a két eseményt egyidejűleg lehessen megtartani. Ezt az álláspontot erősítette meg Kolláth György alkotmányjogász is. Több szakértő szerint azonban az EP-voksolásra is ugyanolyan előírások vonatkoznak, mint a fent említett választástípusokra.
