Kultúra ismeretlen budapest

Ilyen is lehetett volna a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda

A két világháború közti modern építészet egyik legszebb, máig eredeti képét mutató épülete szoros versenyben győzte le vetélytársait. De kikkel kellett megküzdenie Hajósnak a sikerért? Bemutatjuk.

Európa egykori legnagyobb fedett uszodáját, az eleinte a margitszigeti hőforrás, illetve a Duna vizének keverésével megtöltött Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát jó eséllyel senkinek sem kell bemutatni, azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1930. december 7-én átadott létesítményt névadója, a nem csak az első magyar olimpikonként, de futballistaként, a válogatott szövetségi kapitányaként, újságíróként, atlétaként, sőt, építészként is sikeres Hajós Alfréd tervezte.

Tudta, hogy Hajós Alfréd nem csak úszóként, hanem építészként is elismert volt?
Az első magyar olimpiai bajnok tucatnyi ismert épülettel gazdagította az országot, sőt, építészként is nyert olimpiát!

A magyar úszósport első igazi otthonának megszületése tervezésekor már nemzeti ügy volt, tervpályázatán így a vezető magyar építészek egész sora mérette meg magát. A győztes terv mellett beadott munkákról azonban igazán kevés szó esett a magyar sajtóban – annak ellenére, hogy azok Európa bármely nagyvárosának ékévé válhattak volna.

Verseny a Sportuszodában, 1942

 

A város ismeretlen szépségeit bemutató, jó ideje már térképes formában is elérhető Ismeretlen Budapest-sorozatunk mai epizódjában a Kálvin tér és a Szabadság tér átépítésének évtizedes tervei, valamint az Astoria sarkára tervezett Nemzeti Színház és a Zsidónegyedet átfúró Madách sugárút álma után a margitszigeti sportuszoda tervpályázatán végül alulmaradt tervei közül mutatunk be néhányat.

A Gellért Hotel és Gyógyfürdő tömbjének megszületésében is részt vett, lechneri szecessziót folytató Sebestyén Artúr (1868-1943) műve

A Kazinczy utcai trafóállomást – a mai Elektrotechnikai Múzeumot – is tervező Gerstenberger Ágost-Arvé Károly páros munkája

Az iskolák, fürdők, kórházak és középületek egész sorát tervező, leginkább a Fiumei úton álló, eredetileg az Országos Társadalombiztosítási Intézet kórházaként megnyílt Baleseti Központot megálmodó Körmendy Nándor (1894-1969) rajzai

A villák egész sorát közösen megvalósító Deli Lajos és Faragó Ferenc könnyed, modernista terve

Az egyelőre még nem teljesen feltárt életművel rendelkező, a Gül baba sírja köré tervezett mecset és muszlim főiskola-ötletével port kavart bérházépítész, Suppinger Ferenc (1864-1935 körül) robosztus álma

A Tér és Forma 1929. évi 10. számát az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el, a kiemelt kép pedig Kiss Ádám László Fortepannak ajándékozott fotója.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik