Közélet

Kevesek kezében összpontosul a magyar föld nagyja

Valahogy visszaáll a múlt, mint mindig

– összegzett Kovách Imre vidékszociológus, az MTA doktora a magyar birtokszerkezet rendszerváltás utáni koncentrációjáról tartott előadásában az Eötvös Csoport rendezvényén kedden este.

A Debreceni Egyetem professzora arról beszélt az eseménynek helyet adó jezsuita Párbeszéd Házában, hogy a magyar földhasználat jelenleg kevesek kezében összpontosul, és ennek sokkal mélyebb történelmi hagyományai vannak Magyarországon, mint azt gondolnánk.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Kovách azt mondta, hogy:

  • jelenleg a gazdaságok alig több mint öt százaléka használja a földek közel kétharmadát,
  • az 500 hektár feletti 1283 üzem művelésében van az összes föld harmada,,
  • az ötven hektárnál nagyobb gazdaságokhoz (az összes 10,5 százaléka) tartozik a földek háromnegyede.

A meglepő az, hogy ez 1935-ben is nagyon hasonlóan nézett ki. Vagyis ma a földhasználat legalább olyan koncentrált, mint akkor volt – mondta saját kutatásai alapján. 

Előadásából az is kiderült, hogy a földhasználat koncentrációja 1990 óta még mélyebbé vált: az egyéni gazdaságok száma 1,3 millióról 482 ezerre csökkent, miközben a gazdálkodó szervezeteké 2,6 ezerről 8,7 ezerre nőtt. Tehát az utóbbi másfél évtized alatt közel hét-nyolcszázezer kisebb termelő feladta a gazdálkodást és kilépett a mezőgazdaságból.

Vagyonátrendeződés politikai segédlettel

Kovách szerint a rendszerváltás utáni földhasználat-koncentráció négy nagyobb korszakra bontható: 1991-1995, 1996-2004, 2004-2010, 2010-. Véleménye szerint mind a négy szakaszban különös jelentőségű volt a politikai beavatkozások hatása. És hasonló folyamat zajlott le szinte mindegyik szakaszban: nagyjából a vagyonrészek névérték alatti tömeges eladása az egyik oldalon, a földfelvásárlások a másik oldalon. A szegények földjei így néhány év alatt a gazdasági és társadalmi tőke birtoklóihoz kerültek. Ezek lépésről lépésre vezettek a földhasználat-szerkezet jelenlegi koncentrációjához.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Kiemelte: a 2004-es uniós csatlakozás időszakára számottevő földhasználat- és termeléskoncentráció alakult ki, ami a későbbiekben sem változott jelentősen.

Tehát nem a Fidesz csinálmánya a földkoncentráció, az már készen volt 2004-re

– mondta.

Úgy vélte, 2004 felé közeledve a magyar föld körül mindkét pártszövetség kliensei egyformán megjelentek. Akkor már tudni lehetett, hogy a 65 ezer forintos hektáronkénti uniós földtámogatások miatt a földhasználat aranybánya lesz. Sokan igyekeztek élni az eséllyel, főként a korábbi szövetkezeti menedzsment, hiszen ők értettek a földhöz. Kovách szerint ez is ráerősített arra, hogy a magyarországi földhasználat az egyik legkoncentráltabbá váljon Európában, és ma még a második világháború előttinél is erőteljesebb legyen.

A termékeny félhold

Előadása egy pontján a földhasználat területi koncentrációját és minőségét mutatta be. Saját kutatásai szerint a nagybirtokok csak a mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmas területeken nem alakultak ki. Ahol viszont nincs nagybirtok, ott a földhasználat elaprózottsága alulfejlettséggel társul – mondta.

A legfejlettebb, koncentráltabb művelésű földek azok a területek, amelyek már 1935-ben is voltak: a Győr-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna, Baranya megye. 

Kérdésre válaszolva azt mondta: szerinte 1935-ben nemzetközileg piacképesek voltak a nagyüzemek, és ma azért is piacképesek, mert modernizálták őket uniós pénzből. Bár a támogatások harmada megy a mezőgazdaságnak, ehhez képest a magyar mezőgazdaság egésze mégis alulteljesít – mondta.

Következtetések

Kovách előadásában úgy vélte, a politika – pártállástól függetlenül – rezervátumba zárja a vidéket. Ami most történik, például az állami földek bérbeadása majd kiárusítása, az uniós és hazai támogatások felosztása, folytatása ennek a hatalmi politikának. A nagyobb földhasználók koalíciói mindenkor a helyi hatalom legbefolyásosabb csoportjai közé tartoznak.

A professzor kérdésemre előadása után kifejtette: a legsúlyosabb következménye a földkoncentrációnak az, hogy az ország elmulasztotta a lehetőséget, hogy a szegénységet a vidékre, a földre támaszkodva próbálja kezelni. A világban léteznek kiválóan működő szociális földprogramok, ezeket nálunk is lehetett volna alkalmazni. Hiszen a szegénység a vidékre koncentrálódik – mondta.

Úgy fogalmazott:

Ahhoz elég az orbáni modell, hogy a vidék ne legyen társadalmi stabilitást veszélyeztető tényező, és ez érdeke a földbirtokos osztályoknak, nemcsak a nagyoknak, hanem a közepeseknek is.

Az Eötvös Csoportról

A rendezvényt szervező Eötvös József Csoportot 2015 márciusában Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Jakab András, Jóri András, Kádár Béla, Mellár Tamás, Sólyom László, Tölgyessy Péter és Urbán László alapította. A csoport célja, hogy rendszeres összejövetelekkel olyan intellektuális és értékelvű közösséget teremtsen, amelyben közéleti kérdések színvonalas és őszinte megvitatására kerülhet sor. Az Eötvös Csoport médiapartnere a 24.hu.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik