Will Grundy, a Lowell Obszervatórium munkatársa és Orkan M. Umurhan, a SETI Intézet szakértője szerint a Neptunusz pályáján túl keringő Erisen és Makemaken olyan vulkánok lehetnek, melyek fagyott nitrogénnel borítják be a felszínt.
Az égitestek a Kuiper-öv második, illetve harmadik legnagyobb objektumai. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a két törpebolygó túl kicsi és hideg ahhoz, hogy beinduljon rajtuk a vulkanizmus.
A kutatók szerint a bizonyítékot az égitestek jeges felszínénél kell keresni.
Ahogy a szakértők a törpebolygók visszaverődését elemezték, metánnyomokat azonosítottak. A vegyület elpárologva egy vöröses anyagot, úgynevezett tholint hoz létre, amely sötétre festi az égitestek talaját.
A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a törpebolygók nemhogy nem vörösek, hanem kifejezetten fehérek – felületük olyan, mint a Pluto nitrogénjéggel borított régiói. Ez azt jelenti, hogy valami eltakarja a metánból létrejövő tholint.
A kutatók úgy gondolják, hogy az objektumokon fagyott nitrogént eregető vulkánok rejtőzhetnek. A felszínre kerülő nitrogénjég – amely a szurokhoz hasonlóan nyúlós – beborítja a tholint és fehérre festi az objektumokat.
Az elképzelés meglepő, ugyanis az égitestek túl messze fekszenek a Naptól ahhoz, hogy a csillag felmelegíthesse őket. A szakértők szerint az Eris és a Makemake vulkánjai így máshonnan szerezik az energiát.
Az aktivitáshoz szükséges hő a törpebolygók magjának közelében lévő radioaktív kőzetekből származhat. Az sem kizárható ugyanakkor, hogy a tholin eltűnésének nincs is köze a geológiai aktivitáshoz. A vöröses anyagot fedő nitrogénréteget tektonikus lemezekként viselkedő nitrogéngleccserek is felvihetik a felszínre.
Bár Grundy és Umurhan hipotézise mindenképp érdekes, egyelőre nincsenek közvetlen adatok az elméletük igazolására. Ami egészen biztos: az Eris és a Makemake felszíne meglepően fehér. Ahhoz, hogy pontosan megértsük az égitesteken zajló folyamatokatj, újabb vizsgálatokra lesz szükség.
(Via: New Scientist, kiemelt kép: ESO/L. Calçada and Nick Risinger)
