A szakértők nagyon ritkán bukkannak a korai élet nyomaira, mivel csak kevés jó állapotban konzerválódott kő maradt fenn a 4-3,6 milliárd évvel ezelőtti eoarchaikumból. Ez volt az a korszak, melyben már kialakult a kezdetleges légkör és óceán, és ekkor tűntek fel az első primitív létformák is.
Egészen mostanáig az élet legkorábbi ismert bizonyítéka egy 2016-ban, Grönlandon előkerült 3,7 milliárd éves kőzet volt. Igaz, 1996-ban egy kutatócsoport azt jelentette be, hogy egy másik grönlandi leletben, egy Akilia-szigetről származó 3,8 milliárd éves lerakódásban is az élet nyomaira bukkantak, eredményeiket azonban azóta is vitatják.
Egy japán szakértői gárda a közelmúltban egy észak-labradori, 3,95 milliárd éves kőzetet elemezve arra jutott, hogy a leletben mikrobák által előállított anyagok vannak. Komija Cujosi, a Tokiói Egyetem geológusa és az új tanulmány vezető szerzője a Live Science-nek azt mondta, ezek a földi élet eddigi legkorábbi bizonyítékai.
A kutatók a legősibb ismert metaüledékeket vizsgálták meg, melyek a mélyben a rájuk nehezedő nyomás és a magas hőmérséklet hatására kikristályosodtak. A kőzeteket az emberi civilizációtól igen távol gyűjtötték be.
Rengeteg jegesmedve él a régióban
– mondta Komija.
A japán szakértők a szénből felépülő grafit szemcséit tanulmányozták, mivel a korábbi kutatások kimutatták, hogy a könnyebb izotópokban gazdag grafit az élet potenciális jele.
A kutatók nem tartják valószínűnek, hogy az anyag később, szennyezőként került volna az üledékbe.
A jövő vizsgálataiban elemezhetik majd a grafit és kísérő ásványi anyagainak összetételét, így remélhetőleg nem csupán az ősi mikroorganizmusokat, hanem környezetüket is felfedezhetik. Komija úgy véli, ezzel fény derülhet az élet eredetére és korai fejlődésére is.
