Gazdaság

Albérletroham: megint drágultak a kiadó lakások, és még nincs vége

kiadó (kiadó)
kiadó (kiadó)

Nemsokára kezdődik a felsőoktatási szezon, és tavaly augusztus óta átlagosan 10 százalékkal drágultak az albérletek az egész országban. Budapest belvárosában már 200 ezer forintra nőtt a havi átlagos bérleti díj, tavaly ilyenkor még 180 ezer volt – derül ki körképünkből.

Az elmúlt három év fővárosi bérleti díjait mutatja az alábbi ábránk:

Az emelkedésnek tartós és szezonális okai is vannak:

  • négy éve folyamatosan bővül a gazdaság, de alacsonyak a kamatok, így a kisbefektetők az ingatlanvásárlás felé fordulnak (tartós trend),
  • aki hitelképes (gazdag), az hitelből lakást vesz és kiadja: a befektetői ingatlanvásárlás, főként a rövid távú bérbeadás megjelenése, felhajtja a bérleti díjakat és szűkíti a lakáskínálatot (tartós trend),
  • a szűkös kínálat mellett óriási a kereslet az albérletre (a többség nem tud lakást venni, mert vagy nem hitelképes vagy nincs családi megtakarítása lakásvásárlásra),
  • a diákok miatt augusztustól ismét nő a kereslet, ami tovább hajtja az árakat (szezonális trend),
  • bizonyos fejlemények miatt sokan visszaálltak a rövid távú lakáskiadásról a tartós bérletre, de ragaszkodnak a megszokott profithoz (szezonális).

Már a külső kerületek is keresettek

Budapesten csak a magánszemélyek mintegy 1000 lakással többet kínáltak bérlésre mint három héttel ezelőtt

– mondta a 24.hu-nak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője, aki szerint az elmúlt néhány hétben megugrott a keresések száma is. Az év többi részéhez képest ilyenkor 15-20 százalékkal többen keresnek lakást, mondta. Közülük sokan egyetemisták és főiskolások, akiknek mostanában jár le az 1 éves lakásbérleti szerződése, és persze az elsőévesek is keresnek lakást.

A Balla Ingatlan megállapítja: mivel keresleti piac van, a bérbeadók diktálnak, sokszor irreális árat kérnek a lakásaikért. Licitet hirdetnek, és várnak, amíg valaki drágán kiveszi a lakást (általában kiveszik). Ugyanakkor nemcsak a drágaság a baj, hanem az is, hogy egyszerűen elfogynak a szóba jöhető lakások a belvárosban. Ami elérhető az V. kerületben, az a szűkös kínálat miatt a csillagászati árkategóriába tartozik.

A külső kerületek, ahová korábban semmiképpen nem költöztek volna az albérletezők, most már keresettnek számítanak. Legtöbben a nappali plusz két szobás lakásokat keresik, mert ott meg tudják osztani a költségeket a fiatalok. A panelek is népszerűek, a legolcsóbbak havonta 110-120 ezer forintba kerülnek. Probléma, hogy a panelekből kevés van, és a piacra kerülésük után pillanatok alatt bérlőre találnak.

Verebes István (Verebes István)
Verebes István kiakadt a szörnyű budapesti albérletpiacra
Furcsa helyzetben találta magát, amikor kiadó lakást keresett a 69 éves Jászai Mari-díjas színész, rendező.

Vidéken is drágább

A keleti országrészben inkább a 60-80 ezer forintos sávban mozognak a bérleti díjak havi átlagai, a Dunántúl nagyobb városaiban pedig 80-100 ezer forint az irányadó sáv. Sopronban pedig szinte már budapesti árakon lehet lakást bérelni (átlagosan havi 110 ezer forintért).

Az elmúlt három év vidéki bérleti díjait mutatja meg az alábbi ábránk az Ingatlan.com adatai alapján:

Ingatlanfejlesztők szerint az ingatlanpiac 7-9 éves ciklusokat produkál, most a felfelé menő szakaszban vagyunk, és még 4-5 évig biztosan megéri ingatlanba fektetni. A bérleti díjak magas szintje addig tarthat, ameddig jól megy a gazdaságnak, alacsony az infláció, és van fizetőképes kereslet a lakáshitelekre.

Összességében jó tanácsként elmondható, hogyha valaki meg tudja tenni, hogy ne most azonnal költözzön, hanem csak pár hónappal később, akkor lehet, hogy néhány ezer forinttal olcsóbban tud albérletet találni. Arra viszont már nem nagyon lehet számítani, hogy a nagyvárosokba és Budapestre visszatérjenek a jelenleginél 30-40-50 százalékkal olcsóbb bérleti díjak, ami 3-4-5 évvel ezelőtt volt megfigyelhető.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik