Másodfokon folytatódik a Szegedi Ítélőtáblán a szír Ahmed H. pere, akit tavaly novemberben terrorcselekmény elkövetésének vádjával tíz év fegyházra ítélt a törvényszék. A tárgyalás csütörtökön délben kezdődött. Cikkünk folyamatosan frissül.
A vádlottat ismét maszkos bv-sek hozták be a tárgyalóterembe, a bejárathoz pedig négy golyóálló mellényes rendőrt állítottak. A bíró azzal kezdte, hogy figyelmeztette a tolmácsot: a hamis fordítást bünteti a törvény. Ahmed H. nem járult hozzá, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla, tehát nem lehet mutatni senkit, csak a bírót, a védőket és az ügyészt.
A per az elsőfokú ítélet ismertetésével indul. Az ügyész és a védő sem terjesztett elő bizonyítási indítványt, ahogy a vádlott sem.
Az ügyész szerint rendben volt az elsőfokú per, új eljárás kell
Az ügyész szólalt fel először. Azt mondja, nem tartja jogosnak a védelem fellebbezését. A védelem hivatkozott az Európai Parlament határozatára, szerinte ennek bármiféle véleményezése nem tartozik a fellebbviteli főügyészség feladatai közé. Figyelmezteti az eljáró bíróságot, hogy be kell tartani az alaptörvény rendelkezéseit, hiszen igazságszolgáltatási feladatot látnak el, a bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve. Az ügyész figyelmeztet: az emberi jogok európai egyezménye szerint mindenkinek joga van arra, hogy pártatlan és független bíróság bírálja el az ügyét.
Az az elsőfokú bíróság az ügyész szerint nem sértett olyan eljárási szabályt, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, bár a fellebbviteli főügyészség három – érintve némely szakértői véleményt – tekintetben igényelte a tényállás kiegészítését. Ezeket pótolni kell.
A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a védelem által indítványozott tanúk meghallgatása szükségtelen, nem várható eltérő tényállás megállapítása, vádlott házastársának kihallgatása is szükségtelen . Ő azt igazolta volna, hogy Cipruson rendezett körülmények között éltek gyerekeikkel, akik ortodox keresztény iskolába járnak, de az ügyész szerint nem is merült fel, hogy szélsőséges muzulmán szervezetekkel állna kapcsolatban.
Az ügyész beszélt arról is, hogy a videofelvételek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a vádlott hangadója volt az eseményeknek.
- a rendőrökkel azt a követelést közölte, hogy ha 10 percen belül nem érkezik tolmács, bedöntik a kordont, majd azt mondta, öt percet ad a határ megnyitására, különben áttörnek.
- abban, hogy a migránstömeg megbontotta a kerítést, megpróbált aktívan részt venni.
- az intenzív kődobálásnak is aktív szereplője volt, három alkalommal dobott el valamilyen tárgyat, ami egyértelműen az intézkedő rendőrök ellen irányult.
Az ügyész úgy véli, a védelem a bizonyítékok értékelését támadja. Álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a terrorcselekmény a magyar törvény szerinti meghatározása az unió jogrendszerén alapul. Azzal érvel, hogy terrorcselekmény egy állami szerv erőszakkal kényszerítése arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.
A tolmács félbeszakította az ügyészt, megkérdezte a bírót, hogy lehet-e lazítani Ahmed H. lábán lévő bilincsen, mert nagyon szoros. A bíró 15 perc szünetet rendelt el, majd az ügyész folytatta, aki közölte: a terrorcselekmény kiemelkedő társadalmi veszélyességű. Szerinte a bűnhalmazatra figyelemmel túlzott, hogy az irányadó középmértéktől, 17 és fél évtől eltért az elsőfokú bíróság.
Bárándy szerint megalapozatlan ítélet született
Ahmed H. ügyvédje, Bárándy Péter vette át a szót. Azt mondta, alapvetően most az elsőfokú ítélet helyességéről vagy helytelenségéről kell az ítélőtáblának döntést hozni, bizonyítást – mint azt fent már írtuk – nem kíván előterjeszteni. Az első fokon eljárt védő által az ítélet ellen bejelentett, felmentést, illetve a büntetés enyhítését célzó kérelmet fenntartja. Közölte:
az elsőfokú határozattal nehéz dolga van, mert csak a sokadik oldalon fedezte fel az ítéleti tényállást, mert az az ítélet eleje szóról szóra egyezik a vádirati tényállással.
Arról beszélt, hogy Ahmed H. 29 percen beszélt megafonba, nem lehet ezt az egész folyamatot összemosni. 15 óra 46 perctől már nem beszélt, 16 óra 49 perckor történt meg a három dobás – a kettő között egy óra telt el.
Nincs olyan adat, ami azt támasztaná alá, hogy a vádlott vezetné a tömeget. Ha valaki hangosan beszél, nem biztos, hogy vezetőként is elfogadott
- “maradjatok itt”
- “kérünk valakit, aki beszél angolul”
- “szeretünk titeket”
- “ne, menjetek vissza, kérlek várjatok” ( ez utóbbit megfordulva, honfitársai felé)
Az eltérő kultúrákban ezt sokféleképpen lehet értelmezni, büntetőjogi bizonyossággal viszont nem állapítható meg, hogy két órát jelent. Az ügyvéd álláspontja szerint
Az iratellenesség a nyomozati irathoz képest jelenik meg, illetve téves ténybeli következtetés a két ujj értelmezése fűzte hozzá.
Az ítéletben olyan hangulatfestő részek fedezhetők fel, amiknek nincs helye, az például, hogy a Koránnal milyen viszonyban van a vádlott, vagy milyen képek vannak a telefonján, és ez teljesen irreleváns. Azt mondta, kétszáz körüli technikai hiba van az elsőfokú ítéletben
Szerinte az elsőfokú bíróság összekeveri a rendőri cselekvés indikálását és kényszerítését. Ha ezt összekeverjük, akkor a közlekedési szabálysértő is megvalósítja a kényszerítést, mert a békésen ülő rendőrt arra kényszeríti, hogy valamit cselekedjen. Az ügyvéd közölte: a terrorcselekmény megállapíthatósága kizárt.
Ez utóbbit az ügyész nem hagyta szó nélkül, szerinte ugyanis nincs semmi olyan törvényi ok és feltétel, hogy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezzék. A Bárándy által említett videofelvételről pedig azt mondja, az elsőfokú bíróság is megtekintette a felvételt és értékelte a tanúvallomásokkal együtt. Tény, hogy a cselekménynek vannak bizonyos szakaszai, békésebbek és agresszívabbak, ezeket mind rögzíti a határállomás telepített kamerája a vádlott cselekvését egységesen kell kezelni, ebből kell levonni a jogi következtetéseket. Ügye válogatja, hogy mi szerepel az ítéletben és mi nem – tette hozzá.
Az ügyész szerint az, hogy a “kődarabok” bizonyíthatóan nem érték el a rendőröket, nem akadálya az erőszakkal történő bántalmazás megállapításának, nem feltétele a hivatalos személy elleni erőszaknak az sem, hogy a vádlott cselekménye testi sértés okozására irányuljon, hanem arra, hogy megakadályozza a rendőröket a jogszerű eljárásban
Bárándy válaszul közölte, kitart amellett, hogy teljes körű a megalapozatlanság. Álláspontja szerint a terrorcselekmény lényegére vonatkozóan megalapozatlan, arra, hogy mi hangzik el a vádlottól – ellenben az ügyészi előadással – az ügyvéd nem leli fel az ítéletben a hangfelvétel tartalmának összevetését a rendőrfőnök előadásával. Ha fellelné, akkor a bizonyítékok értékelése lenne a kérdés – de nem így van.
Utolsó szó
Ahmed H. is felszólalt az utolsó szó jogán. A szír férfi azt mondta,
azt, hogy engem gyanúsítottak terrorcselekménnyel, elutasítom. A családom egy háború sújtotta területen élt, akartam segíteni rajtuk, én Cipruson éltem, az volt a cél, hogy menjünk olyan országba, ahol üdvözlik a menekülteket, nem akartunk Magyarországon maradni. Nagyon nehezen jutottunk Magyarországig, az út tele volt veszélyekkel,
többször a halált is láttuk szemünk előtt. Nem volt semmilyen gondolatom, hogy bármilyen bűncselekményt kövessek el, és úgy érzem, nem is követtem el, arra kérem a bíróságot, nézzen rám emberként és úgy döntsön.
Ahmed H beszélt arról is, hogy nem tudták, hogy zárva van-e a határ vagy nem, amikor odaértek. Cukorbeteg édesanyja ott lett rosszul. Ott volt egy “magyar kislány”, aki a Vöröskeresztnél dolgozott, tőle kért segítséget. Ő hozott inzulint az anyjának.
“Azért is mondtam , hogy szeretem Magyarországot”. A kislány jó cselekedetéért mondtuk az egész magyar népnek, hogy szeretjük a magyarokat. Azért is bátorkodtam menni a magyar rendőrökhöz, megmondani, hogy segítsetek, asszonyok, gyerekek vannak velünk, segítsetek átjutni a határon. Nem csúnyán beszéltem, nem hangoskodtam, tisztelettel beszéltem velük.
Azt mondta, ott volt egy ember – pakisztáni vagy afgán lehetett – elvette tőle a megafont, és szidta őt, az anyját, ezért dühös lett és őt akarta megdobni valamivel, nem a rendőröket. Amikor látta, hogy nem nyitják meg a határt, visszamentek Horvátország felé, ahová be is jutottak, de hallották, hogy Magyarország megnyitotta a “kapuit”.
Ha éreztem volna, hogy én tényleg bántottam valakit, vagy bűncselekményt követtem el, akkor nyilvánvalóan nem jönnék vissza megint Magyarországon keresztül átmenni
Beszélt arról is, hogy amikor elfogták, a Keleti pályaudvaron aludt. Akkor szembesült csak azzal, hogy súlyos vádakkal illetik.
Negyvenéves vagyok, eddig soha nem volt hatóságokkal semmilyen gondom. Nem tehetek róla, hogy az emberek másképpen néznek rám. Rájöttem, hogy ha valakinek mondom, hogy Ahmednak vagy Mohamednek hívnak, rögtön arra gondolnak, hogy terrorista vagyok. Én muszlimként tisztelem az összes többi vallást, tiszteljük az egész világ népét. Bármi is történne velem itt Magyarországon, én most is mondom, semmi bajom a magyar néppel, Magyarországgal, szeretjük Magyarországot, nincs bajunk velük, mert embertársainkról beszélünk. Nem vagyok fanatikus ember, a fanatikusok ellen vagyok
Ahmed H. egyet kért a bíróságtól, mégpedig, hogy lelkiismeretük és a tények alapján döntsenek, hogy vissza tudjon menni a gyerekeihez, a családjához. Bízik a bíróságban, hogy igazságos döntést hoz, igazságot szolgáltatnak neki.
A bíróság ezután visszavonult, a per nem sokkal 3 óra után folytatódik.
2015. szeptember 16.
Ahmed jelen volt 2015. szeptember 16-án, amikor a menedékkérők áttörték a határt – az ügyészség szerint erőszakkal próbálta a rendőrséget arra kényszeríteni, hogy engedjék be a feltorlódott tömeget. Az első fokon lefolyt tárgyaláson tényként állapította meg a bíróság, hogy három alkalommal valamilyen tárgyat dobott a rendőrök felé, de nem egyértelmű az sem, hogy bárki megsérült-e emiatt, és az se, hogy követ dobott-e, vagy valami mást.
A férfi védője a másodfokú tárgyaláson Bárándy Péter, aki igazságügyi miniszter volt Medgyessy Péter kormányában. A szélsőségesen menekültellenes kampányt folytató Fidesz már az elsőfokú tárgyalás után üdvözölte, hogy Ahmed H-t tíz évre ítélték, a másodfok előtt pedig Németh Szilárd Fidesz-alelnök megdöbbentőnek nevezte, hogy „az egész baloldal mentegetni próbál egy terroristát”. A szír férfit a „Soros György által fenntartott migráns-maffia” tagjának nevezte.
Reklámarc
A férfi korábbi védője, Sebők Balázs a novemberi tárgyaláson azzal érvelt, hogy Ahmed H. nem követelt semmit a rendőröktől és nem adott ultimátumot, a bíró viszont bizonyítottnak látta, hogy azt mondta: két óra múlva mindenképpen átjönnek, ezért nyissák meg a kaput. Az ítélet enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a férfi büntetlen előéletű, van két kisgyereke, és az elmeszakértői vélemény szerint beszűkült tudatállapotban volt a történtek idején. Védője azt mondta, Ahmed H-ból a migránsellenes küzdelem reklámarca lett.
Ahmed egyébként már tíz éve Cipruson élt, a háború elől menekülő szüleit kísérte, hogy ne kerüljenek embercsempészek markába. A röszkei összecsapás után egyébként idősödő, beteg édesanyját is elfogták, ő volt az egyetlen női vádlott a tömegzavargás miatt lefolytatott büntetőperben.
Aggódnak
Az Ahmed H. ellen meghozott elsőfokú ítéletet az Európai Parlament azon határozatában is említik, amelyben az uniós alapszerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás előkészítését kezdeményezik Magyarországgal szemben. Németh Szilárd ez ellen is élesen kikelt, mondván, „a független magyar bíróság ítéletét támadva és tisztességtelen eljárással vádolva a magyar igazságszolgáltatást igyekeznek mentegetni egy terrorizmusért tíz év szabadságvesztésre ítélt embert”.
Az elsőfokú ítélet miatt tavaly decemberben az amerikai külügy is aggodalmát fejezte ki.
