Nagyvilág

Robotok háborúztak tovább a kampánycsend idején

Miután Franciaországban érvénybe lépett az elnökválasztás előtti kampánycsend, a háború a közösségi médiában folyt tovább. A szélsőjobboldali támogatók masszív kampányba kezdtek a Twitteren és a 4chanon, robotfiókokat vetettek be a Macron-kampány kiszivárgott dokumentumainak terjesztéséhez.

Pénteken éjfélkor Franciaországban kampánycsend lépett életbe. Ennek, ugye, az a célja, hogy a választás eredményének befolyásolására alkalmas információkat már ne tehessenek közzé az utolsó pillanatokban. Ám a közösségi média korában nehézkes a csend fönntartása, számos platformon megjelenhet olyasmi. ami befolyásolja a választók döntését.

Szombaton érkezett a hír, hogy Emmanuel Macron elnökjelölt kampánycsapatát hackertámadás érte péntek este, aminek eredményeként a Macron-kampány több ezer belsős e-mailje vált szabadon hozzáférhetővé a neten.

A Trend Micro kiberbiztonsági cég vizsgálata szerint a támadást a Pawn Storm nevű, Oroszországhoz köthető kémcsoport hajtotta végre. Az orosz kormányzat mindezt tagadja, és egyelőre még a dokumentumok hitelessége is megkérdőjelezhető.

Emmanuel Macron. Forrás: Europress

A kiszivárogtatás alig egy-másfél órával az elnökválasztás második fordulóját megelőző kampánycsend kezdete előtt történt. A hír futótűzként terjedt szét a közösségi oldalakon, főként szélsőjobboldali aktivistáknak és az automatizált fiókoknak (botoknak) köszönhetően.

Robotfiókok léptek akcióba

A kampánycsend ideje alatt rengeteg poszt jelent meg a Twitteren, elindult a #MacronLeaks hashtag-kampány. Három és fél óra alatt 47 ezer tweetben használták a címkét. A posztok jelentős része a kiszivárgott több mint 9 gigabájtnyi dokumentumot terjesztette. Az adatok közt belsős levelezések, valamint offshore-fiókokról, adócsalásokról szóló dokumentumok szerepelnek.

A #MacronLeaks-et használó tíz legaktívabb fiók több mint 1300 tweetet tett közzé három óra alatt, ami elképesztő mennyiség, és automatizált tevékenységre utal.

Egy vizsgálat szerint a kampányban résztvevő fiókok öt százaléka felelt az összes tweet 40 százalékáért. A legaktívabb robotfiók 24 óra alatt 1668 tweetet tett közzé, ami azt jelenti, hogy percenként több mint egy bejegyzést posztolt.

De sokan használták még a #SortonsMacron (kifelé Macronnal), a #RejoignezMarine (csatlakozz Le Penhez), valamint a #MacronGate hashtageket is. A Digital Foresics Resarch Lab jelentése szerint a címkéket Twitter-fiókokból álló, izolált csoport kapta fel, köztük több robotfiók, így vélhetően tudatos akcióról van szó.

Az aktivisták is bekapcsolódtak

A tweetek több mint felét angol nyelven írták az Egyesült Államok területéről.

Az Atlantic Council digitális elemzéssel foglalkozó kutatócég szerint az is gyanús, hogy egy amerikai szélsőjobbos weboldal, a theRebelMedia újságírója, Jack Posobiec használta első alkalommal a #MacronLeaks hashtaget. Az automatizált fiókok innen kezdték átvenni a címke használatát, majd a hashtag használata átterjedt a botokkal együtt Amerikából a francia felhasználókhoz, és összességében a legtöbb tweet végül francia nyelven íródott.

https://twitter.com/JackPosobiec/status/860567072010620929

Posobiec tweetje után a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen legaktívabb támogatói kezdték el terjeszteni a hírt, ők már a WikiLeaks linkjeivel.

A WikiLeaks komoly szerepet játszott tavaly az amerikai elnökválasztás idején a demokraták ellen irányuló hackertámadásról való tájékoztatásban. Most is ők terelték a legtöbb figyelmet Macron e-mailjeire. A szivárogtató portál viszont fenntartásokkal kezelte a kiszivárgott dokumentumokat, tweetjük szerint az lehet akár a 4chan hecce is.

Egy szavazást is kiírtak a Twitteren arról, hogy a felhasználók szerint kik állhatnak a #MacronLeaks kampány mögött. A cikk írásakor 33 százalékkal vezetett az az opció, hogy egy nem állami, anti-Macron csoport műve, 32 százalék szerint pedig maga a Macron-kampány mögött állók.

Az eset ismét felhívja a figyelmet a közösségi oldalak szerepére és felelősségére. Mint a mostani példa is mutatja: a francia kampánycsend ideje alatt is teret adtak a választók véleményét befolyásoló információknak, az álhírek terjedésének, s akár dezinformációs kampányoknak. De mit lehet ez ellen tenni?

Követeljük az igazságot. Ignoráljuk a WikiLeaks meg nem erősített szivárogtatásait! Tanuljuk meg, hogyan ismerhetünk fel egy botot! Tájékozódjunk több forrásból! Ha tudjuk az igazságot, terjesszük azt, akár olyan agresszívan, mint a botok! Állítsunk követelményeket az újságíróknak, és ha nem képesek megfelelni azoknak, olvassunk mást! És követeljük, hogy elszámoltathatók legyenek azok a platformok, amelyek teret adnak a dezinformáció terjedésének. A web a miénk. A demokrácia a miénk. Ideje visszavennünk.

tette közzé gondolatait ezzel kapcsolatban Kris Shaffer adattudós.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik