Húsvétkor Krisztus harmadnapra történő feltámadását ünnepli a keresztény világ, az ateisták pedig a nyuszit és a sonkát. Mozgóünnepről van szó, vagyis március 22 és április 25 között évről-évre folyamatosan változik, legalább amatőr csillagászati ismeretek nélkül senki nem tudná maga meghatározni húsvét vasárnapjának dátumát. Ez azért furcsa, mert miként Jézus születését, úgy kereszthalálát és feltámadását is nyilvánvalóan adott napokhoz lehet kötni. De nem kötjük.
Koltay Erika néprajzkutatót, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusát kérdeztük.
Március 22. és április 25. között
“Definíció” szerint húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A napéjegyenlőség általában március 21-ére esik, (idén március20.) ezen a napon halad át Földünk az úgynevezett tavaszponton, ami az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontja – itt írtunk róla bővebben.
Megeshet, hogy égi kísérőnk már március 21-én kikerekedik, ha pedig ez épp egy szombati nap, akkor március 22. húsvét vasárnapja – ez a legkorábbi időpont. Az is lehet, hogy a telihold csak a napéjegyenlőség utáni 29. napon ragyog fel, ami így április 18. És ha ez a nap éppen vasárnap, akkor még hetet adjunk hozzá, míg megkapjuk a húsvét lehető legkésőbbi időpontját: április 25.
A zsidó időszámítás szerint a két újhold közötti időszak jelentette a hónapokat, a szerint viszont a kora kereszténység idején, főként Keleten a keresztény húsvét dátuma mindig ugyanaz: Niszán hónap 14-vel kezdődött. Nyugaton viszont már akkor is Niszán 14-ét követő vasárnapra tették húsvét ünnepét.
Niszán 14.
A zsidóság legnagyobb ünnepe a zsidó húsvétnak is nevezett Pészah. A tavasz kezdetének, a kovásztalan kenyérnek, az Egyiptomból való szabadulásnak és az árpának szentelt nyolcnapos ünnep, régi korokban ilyenkor mutattak be bárányáldozatot. Kezdete pedig a napéjegyenlőség utáni – már említett – első holdtölte, Niszán hónap 14. napja.
Pészah kezdete előtt van a széder este, a keresztény hagyomány szerint nagycsütörtök, amikor Jézus részt vesz az utolsó vacsorán, és megjósolja Péternek, hogy mire a kakas hármat kukorékol, a tanítvány háromszor tagadja meg mesterét. Így is történt, nagypénteken Jézust megfeszítették, meghalt a kereszten és még napnyugta előtt eltemették, ez volt tehát Niszán 14-én, amikor a Hold fázisában telihold ideje volt. Harmadnapra pedig feltámadott.
– magyarázza Koltay Erika.
Ennek szellemében a húsvéti ünnep az őskeresztények számára dátumhoz köthető volt, Niszán 14-én kezdődött függetlenül attól, hogy az a hét mely napjára esett.
Eltolták a zsidó ünneptől
Aztán 325-ben a mai Törökország területén fekvő Nikaia városában összeültek a tudós egyházatyák. Ez volt a nikaiai vagy niceai zsinat, ahol számos egyháztörténeti jelentőségű döntés mellett egyszer és mindenkorra elhatározták, hogy húsvét ünnepét függetlenítik a zsidó hagyományoktól. Hogyan? Egy héttel eltolták az egészet, így született a holdtölte utáni első vasárnap kitétel.
Ráadásul ők még március 21-ét rögzítették a tavaszi napéjegyenlőség napjának, amelyből a későbbiek során további számítási nehézségek, eltérések adódtak.