A vizsgálat kimutatta, hogy a békák nyála igen egyedi, ugyanis képes megváltozni a tulajdonságait a kétéltű támadása közben. Mielőtt a nyelv eltalálná a célpontot, a folyadék vékony rétegű és vizes, becsapódáskor azonban az anyag bevonja a rovar testén található hasadékokat, és ezzel sűrűvé és ragadóssá válik. Nyelés előtt a nyál ismét folyós lesz.
Hasonló anyag a puding vagy a ketchup is, melyekben ugyan lassan el tudnak süllyedni a testek, ha viszont az ember gyorsan és nagy erővel csap le rájuk, olyan, mintha betonba ütne. A békák nyála azonban épp fordítva működik.
Amikor a béka ostorszerű nyelve lesújt, a sebességtől a felszínén található folyadék elvékonyodik. A becsapódás után a nyál mozgása is lelassul és a mézére emlékeztető halmazállapotot vesz fel, melyben csapdába esik a zsákmány. A szájban aztán az ismét folyékony nedvből a rovar kicsusszan.
Igaz, nem csupán a nyál miatt hatékony fegyver a békák nyelve. A szerv ugyanis kivételesen puha is – majdnem olyan lágy, mint az agyvelő. Az egyedi nyállal kombinálva a puha nyelv ötvenszer ragadósabbá válik, mint a legjobb ember alkotta ragasztó.
A szerv ráadásul igen erős is: ahogy nyúlik, rugóként tárolja el az energiát. Alexis Noel, a Georgiai Technológiai Intézet kutatója és az új tanulmány vezető szerzője szerint a testrész gyakorlatilag úgy működik, mint a bungee jumpingál használt kötél.
Ahogy visszahúzódik a szájba, deformálja magát, folyamatosan tárolva a rugalmas szövetekben a felhasznált intenzív erőket, szétoszlatva azokat belső csillapításra
– tette hozzá a szakértő.
A kutatás, amellett, hogy szórakoztató volt, sokat segíthet az új mesterséges ragasztók kifejlesztésében.
