2019 körül költözhet vissza a Kúria az eredeti, Kossuth téri épületébe nem kevesebb, mint hetven év után – írja a kormánypárti Magyar Idők. Az igazságügyi palotából addigra a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek is ki kell költöznie, az utóbbival perben is áll a magyar állam.
A viták 2012-ben, a levéltári törvény változásával kezdődtek. A Politikatörténeti Intézetnek ekkor át kellett volna adnia a birtokában lévő iratokat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának, de erre nem volt hajlandó. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) emiatt a levéltárral közösen pert indított. Az intézet viszontkeresettel élt, és közölte, azzal az indokkal tartja vissza az iratokat, hogy a felelős őrzés jogcímén 26 millió forint jár nekik. A vagyonkezelő eltúlzottnak tartja ezt az összeget.
A másik pert ugyancsak az MNV indította azért, hogy töröljék a Politikatörténeti Intézet tulajdoni lapon bejegyzett használati jogát nem létező vagy érvénytelen szerződés jogcímén, és kötelezzék az intézetet arra, hogy a jogerős döntéstől számított 30 napon belül kiürített állapotban adják át az ingatlant.
Az intézet ingatlanhasználati joga egy 1990-ben, az MSZMP jogutódjaként megalakult MSZP és a Párttörténeti Intézet helyébe lépő Politikatörténeti Intézet közötti szerződésen alapul, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal együtt 1996-ban megerősítettek. Az MNV szerint az intézet a levéltári és könyvtári anyagok elhelyezése érdekében kapta meg ingyenesen az ingatlanhasználati jogot, de ez okafogyottá vált azzal, hogy az intézet anyagait már a levéltárnak kell kezelnie.
A Kúria a perek jogerős lezárulta és a Néprajzi Múzeum költözése után rövid időn belül visszatérhet abba az épületbe, ahonnan állítólag Rákosi Mátyás követelésére száműzték 1949-ben – írja a Magyar Idők.
