Nagyvilág

Kelet-Európából fegyverzik fel a Szíriában és Jemenben harcolókat

Nemzetközi szabályokba is ütközhet, amit a körülöttünk lévő országok tesznek.

„Fű alatt” több mint egymilliárd euró értékben kerültek fegyverek az elmúlt négy évben Kelet-Európából Szíriába – derítették ki a Balkan Investigative Reporting Network, valamint az Organised Crime and Corruption Reporting Project oknyomozó újságírói.

Egyebek mellett AK-47-eseket, mozsárágyúkat, rakétavetőket, tankelhárító lövegeket, nehézgépfegyvereket szállítottak közel-keleti országokba, ahonnan a fegyverek Szíriába kerültek. Egy évig tartó nyomozás során tárták fel Bosznia, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Montenegró, Szlovákia, Szerbia és Románia érintettségét. 2012 óta ezek az országok 1,2 milliárd euró értékben exportáltak fegyvereket és lőszereket Szaúd-Arábiába, Jordániába, az Egyesült Arab Emirátusokba és Törökországba, amelyek Szíria és Jemen fő kiszolgálói.

Szélsőségesekhez is kerülhetett

Az interneten fellelhető videók és fotók alapján az Európából érkezett fegyverek egyrészt a Nyugat által támogatott Szabad Szíriai Hadseregnél bukkantak fel, de jutott belőle szélsőséges iszlamistákhoz, így az Iszlám Államhoz, vagy az al-Kaida-szövetséges an-Núszra Fronthoz is. A szíriai elnököt, Bassár el-Aszadot támogató milíciák is használnak Európából szerzett fegyvereket, ahogy a jemeni szunnita erők is.

Olyan lőszereket is azonosítottak a Közel-Keleten harcolóknál, amelyeket 2015-ben gyártottak. Mindez az Amnesty International szakértője, és az Európai Parlament fegyverügyi jelentéstevője szerint is egyaránt sértheti az uniós, nemzetközi és nemzeti törvényeket.

A fegyverszállítások 2012 telén kezdődtek, amikor Zágrábból több tucat repülőgép indult útnak Jordániába a jugoszláv időkből hátramaradt fegyverkészletekkel. A horvát kormány tagadta, hogy fegyvereket szállítana Szíriába, de kiderült, hogy 2012-ben szaúdiakkal szerződtek fegyvereladásról.

Egy 2013. novemberi keltezésű bizalmas dokumentumból kiderül, hogy a szerb védelmi minisztérium egy magas rangú tisztségviselője jelezte, hogy a Szaúd-Arábiának szánt szállítmányokat Szíriába továbbíthatják. A Jane’s Defence Weekly szerzője arra mutatott rá, hogy Szaúd-Arábia, Jordánia, az Egyesül Arab Emirátusok és Törökország hadseregei nem használnak szovjet fegyvereket, így erősen valószínű, hogy ezek a szállítmányok szíriai, jemeni és líbiai szövetségeseiknél kötnek ki.

Jelöletlen áru

A repülési statisztikákból fény derült arra, hogy Szerbiából 49 alkalommal indultak az elmúlt évben fegyverszállítmányok, Bulgáriából és Szlovákiából pedig több ezer tonna jelöletlen árut szállítottak katonai bázisokra Szaúd-Arábiában és az Emirátusokban.

Az Egyesült Államok ugyancsak nagy mennyiségben vásárolt közép- és kelet-európai országoktól katonai felszereléseket, amit az Iszlám Állam ellen küzdő szíriai ellenzéknek szánt. 2015 decembere óta az amerikai hadsereg különleges műveletek parancsnokságának három teherhajója hagyta el a Fekete-tengeri kikötőket a Közel-Keletre tartó fegyverszállítmányokkal. Legutóbb június 21-én indult útnak hajó Bulgáriából 1700 tonnányi rakománnyal, egy meg nem nevezett Vörös-tengeri kikötőbe.

A különleges műveletek parancsnokságának közlése szerint a fegyvereket kiképzésre, és a szövetséges erők felszerelésére szánták. Egy márciusi szállítás után a kurd erők a közösségi oldalakon lőszerekkel teli raktárakat mutattak, jelezvén, hogy az Egyesült Államok közbenjárására érkezett hozzájuk ellátmány.

Bármennyit el tudnak adni

Az újságírók által megszerzett engedélyek és megállapodások szerint öreg T-55-ös és T-72-es takokat, több milliónyi lőszert, rakétarendszereket is felvásároltak, de nem világos, hogy ezekből mennyi szállítottak le.

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök egy júniusi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy országa ötszörösére is növelheti fegyvertermelését, de még így sem lesz képes az igények kielégítésére. „Sajnos a világ egyes részein minden eddiginél nagyobb háborúk dúlnak, és bármit, amit megtermelünk, el tudunk adni” – mondta.

A Szabad Szíriai Hadsereg egyik aleppói parancsnoka, aki személyes biztonsága érdekében névtelenséget kért, elmondta: központi elosztásból kapják a fegyvereket, amikről annyit tudnak, hogy Kelet-Európából érkeznek. Az Aszad erői ellen harcoló alakulatok jóval kevesebb ellátmányhoz jutnak, mint az Iszlám Állam ellen harcolók. „Ha azt mondod, hogy az Iszlám Állam ellen küzdesz, megkapsz mindent, amit csak akarsz, de ha a rezsim ellen harcolsz, senki nem foglalkozik veled” – mondta a parancsnok.

„Vannak visszaélések? Előfordulhatnak.”

Bodil Valero, az Európai Parlament fegyverügyi jelentéstevője azt mondta: szégyellhetik magukat azok az országok, amelyek Szaúd-Arábiába exportálnak fegyvereket. Az EU-csatlakozásra váró országoknak is tartaniuk kellene magukat az uniós szabályokhoz, a tagoknak még inkább, ezek pedig kimondják, hogy a kormányoknak kockázatelemzést kell végezniük arról, hogy az exportálandó fegyverek kerülhetnek-e konfliktuszónákba, illetve nem állami hadseregek kezébe. Valero úgy vélte: ezen országok ellen az Európai Unió Bíróságán is eljárást lehetne kezdeményezni.

Darko Kihalic, a horvát gazdasági minisztérium fegyverexport-engedélyezésért felelős osztályának vezetője azt mondta: országa betartja az uniós és nemzetközi szabályokat. Szerinte nekik nem kell mással foglalkozni azon kívül, hogy ellenőrzik azt a dokumentumot, amelyben a vásárló ország kötelezi magát arra, hogy a fegyvereket saját hadseregük vagy rendőri erőik fogják használni, és nem értékesítik tovább. „Szaúd-Arábia nincs feketelistán. Vannak visszaélések? Előfordulhatnak” – mondta.

Ezt az álláspontot Valero, és az Amnesty szakértője, Patrick Wilcken is elutasította. Wilcken rámutatott: az államoknak világos felelőssége van abban, hogy megakadályozzák a fegyverszállítást, ha felmerül a kockázata, hogy a szállítmány illetéktelen kezekbe kerülhet, illetve emberi jogokat sértő használatra szánhatják azokat. Márciusban Hollandia az EU-tagállamok közt elsőként tiltotta meg a fegyverexportot Szaúd-Arábiába a tömeges kivégzésekre, és a jemeni konfliktus civil áldozataira hivatkozva. (The Guardian)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik