Pénzügy

Nyugdíjpara helyett ideje lépni

Mindnyájan szeretnénk anyagi biztonságban tudni magunkat időskorunkra, de nem biztos, hogy ezt elérhetjük pusztán az állami járadékkal. Tippek, mit tehetünk.

Jó hír, hogy köszönhetően a tudomány fejlődésének és az életkörülményeink javulásának egyre tovább élünk. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a születés pillanatában a várható átlagos életkor a férfiaknál már több mint 71 év, a nőknél pedig ennél is több, majdnem 80 év. Rossz hír viszont, hogy arányaiban egyre kevesebb az aktív korú, akiknek (a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer sajátosságai miatt) el kellene tartaniuk az időseket. Így pedig a dolgozók befizetései nem fogják fedezni a nyugdíjkifizetéseket. Azt még nem tudni pontosan, ennek milyen következményei lesznek, kitolódik-e még jobban a nyugdíjkorhatár, vagy csökken-e a járadék. De sok jóra nem számíthatunk.

Közben mindenki másképp tervezi a nyugdíjas éveket: van, aki továbbra is dolgozna, mert élvezi a munkáját. Aki szívesen marad aktív, annak érdemes is tovább dolgoznia, hiszen minden ledolgozott évvel 0,5 százalékkal növelhető a nyugdíj. Mások aktív pihenésről, utazásokról vagy éppen a korábban elszalasztott lehetőségek bepótolásáról álmodnak.

Szomorú ezzel szemben, ha valakinek azért kell tovább dolgoznia, mert a nyugdíjából nem tud megélni, és aktív pihenés helyett csak szűkös otthonülésre rendezkedhet be. Sokan vannak ma így, és rengeteg az olyan aktív korú ember is, aki előre retteg a nyugdíjas évektől. Ahogy írtuk, nem véletlenül. Vannak szakértők, akik szerint az állami nyugdíjrendszer jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható. Ezért is szorgalmazzák a nyugdíj-előtakarékosságot, amellyel bebiztosíthatjuk magunkat időskorunkra.

A nyugdíj-előtakarékosságnak három formája van, a takarékoskodás pedig két úton történhet. Ha lehetőségünk van rá, kérjük cafeteriában a megtakarítást, vagyis hogy a cégünk fizessen a számlánkra. Emellett (vagy helyett) pedig elkezdhetünk mi magunk is takarékoskodni. Utóbbi esetben ráadásul adó-visszatérítést is kaphatunk, ami kvázi extraprofitként is felfogható: a nyugdíjszámlán lévő összeget toldja meg az állam az adott évi egyéni befizetés 20 százalékával, de:

– önkéntes nyugdíjpénztárnál maximum 150 ezer forinttal,

– nyugdíj-előtakarékossági számlánál (nyesz) legfeljebb 100 ezer forinttal

– nyugdíjbiztosításnál pedig max. 130 ezer forinttal.

A három megtakarítási forma közül az önkéntes nyugdíjpénztárak legfőbb előnye az eddigi tapasztalatok alapján, hogy alacsony költség mellett kiemelkedően magas hozamokat biztosítanak a tagoknak.

A titokzatos nyesz tulajdonképpen egy értékpapírszámla, vagyis nem olyan, mint egy bankbetét, hanem „foglalkozni kell vele”, kereskedni, különben nem ad hozamot. Szóval ennél a formánál némi szakértelem sem árt.

A nyugdíjbiztosításnál újdonság az adó-visszatérítés, hiszen csak tavaly óta van. És ez, valamint a számos akció meg is tette a hatását: az év sztárja, legnépszerűbb megtakarítási formája lett 2015-ben. Rendelkezik azokkal az előnyökkel, mint a másik két befektetés, vagyis hogy örökölhető, és az állam nem veheti el, hiszen magunk kötünk szerződést az adózott forintjainkból. Ami még fontos: már garantált hozamot biztosító, befektetési kockázatoktól mentes termék is található a piacon.

A nyugdíjbiztosítás, ahogy a neve is mondja, kettős szerepet tölt be: életbiztosítási védelmet ad, és megtakarítást biztosít időskorunkra. Aki maximális biztonságra törekszik, az viszont hátrányként élheti meg, hogy (ha unit linked típusú biztosítást köt) a felhalmozott megtakarításnál neki kell viselnie a befektetési kockázatot. Számukra jó hír, hogy több biztosító kínál úgynevezett tőke- és hozamgarantált nyugdíjbiztosítást. Ezeknél a garantált hozam 2-3 százalék körüli, ami nem tűnik túl soknak. Viszont a tényleges hozam ennél jóval magasabb is lehet. Különbség van azonban a biztosítók között abban, hogy ezt a többlethozamot teljes egészében jóváírják-e az ügyfél számláján. A jóváírás általában 80 és 100 százalék közötti mértékű, tehát ezt is érdemes mérlegelni. Az Aegonnál például 2 százalékos a garantált hozam, de az elmúlt 5 évben a tényleges hozam 5,5 és 9,5 százalék között mozgott, és a többletet teljes egészében jóváírták az ügyfelek számláin.

A szakértők szerint egyébként minél előbb érdemes elkezdeni az előtakarékosságot, akár már 18 éves kortól. Nyugdíjbiztosításnál még van egy pluszszabály: legalább 5 teljes évünk legyen hátra a nyugdíjig. Fontos szempont lehet a döntésnél, hogy van-e kalkulátor, és online megköthető-e a nyugdíjbiztosítás: az Aegonnál mindkét lehetőség adott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik