A Düsseldorfban szerkesztett újság az IMF áprilisban kiadandó világgazdasági prognózisára (World Economic Outlook) hivatkozott, s azt írta, hogy a kétszázalékos csökkenéssel számoló pesszimista forgatókönyv arra az esetre vonatkozna, ha az iraki háború elhúzódna, erősen romboló hatású lenne, s más országokra is átterjedne. Globális negatív spirál keletkezhet, amennyiben az olajárak erősen megugranának, ha csökkenne a bizalom a fogyasztók és a beruházók körében, ha növekedne a bizonytalanság a pénzpiacokon. – Csak egy rövid háborúnak lennének pozitív következményei a gazdaságra és a részvénypiacokra nézve – olvasható a Handelsblattban.
A negatív fejleményeket különösen megsínylené az Egyesült Államok és az euróövezet, Németországnak meg kellene szegnie a maastrichti kritériumok egyikét, át kellene lépnie a háromszázalékos deficithatárt, azaz engedni, hogy az államháztartási deficit meghaladja a GDP három százalékát.
Az IMF válság esetére gyors kamatcsökkentést ajánl a jegybankoknak, “súlyos, világméretű beomlás” esetére azt javasolja, hogy a pénzügyi válságba kerülő országok kapjanak rövid lejáratú áthidaló hiteleket.
Az IMF az iraki háború lehetőségét kizárva is borúsabban látja a világgazdaság és az egyes országok növekedési kilátásait szeptemberi prognózisához képest. Szakértői szerint a világgazdaság 3,7 százalék helyett már csak 3,3 százalékkal növekedhet, az amerikai gazdaság 2,6 százalék helyett 2,4 százalékkal. Japán esetében az IMF 0,5 százalékos növekményt vár (korábban 1,1 százalékra számított), az euróövezetben 1,3 százalékosat (korábban 2,3).
A német gazdaságot szemügyre véve az IMF fél évvel korábban 2 százalékos bővülést prognosztizált, ezt most 0,7 százalékra módosította. A német kormány egy százalékos növekedést remél, de ez a prognózis nem számol iraki háborúval.