A devizahitelek átváltásán keletkezett 300 milliárdos jegybanki nyereséggel, illetve az egyéb rejtett tartalékokkal nagyívű reformokat lehetne végrehajtani – nyilatkozta a Figyelőnek a sajtóban ritkán megszólaló egykori jegybankelnök, Surányi György.
Az egészségügyet, az oktatást, a szociális szférát nevezte meg olyan területként, ahol szükség volna beavatkozásra. Az ismert közgazdász szerint három-öt éves bérfelzárkóztatási programot lehetne finanszírozni az említett forrásokból. Ide kapcsolódóan megjegyezte, hogy a nyugdíjrendszerben az utóbbi időben történt beavatkozások – nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, járulékplafon eltörlése, amivel a nyugdíjak felső korlátját is megszüntették, valamint a jókora reálnövekményt tartalmazó nyugdíjemelések, továbbá a külföldre távozottak hiányzó befizetései – 15 éven belül finanszírozhatatlanná teszik a nyugdíjrendszert.
Surányi György arról is beszélt az interjúban, hogy az árfolyamkockázat után a kamatkockázat fenyegeti a magyar pénzügyi rendszert, a forintosítás során ugyanis a változó kamatok kerültek előtérbe, ez pedig visszaüthet, ha a normál pályára visszaálló európai gazdaságban emelkedni kezdenek a jegybanki kamatok. „Komoly kockázat épül föl a rendszerben, ezt nem lehet kizárni” – mondta a volt jegybankelnök.