Tudomány

Évmilliókkal ezelőtt farkasnagyságú vidrák tanyáztak Kína mocsaraiban

24.hu
24.hu

2017. 01. 23. 14:32

A legtöbb vidra viszonylag kistestű és ránézésre igen aranyos. Ez alól volt kivétel az a farkasnagyságú állat, amely évmilliókkal ezelőtt élt a mai Kína területén.
Korábban a témában:

A 6,2 millió évvel ezelőtt élt óriás a legnagyobb ismert vidrafajok közé tartozott. Egy új tanulmány szerint az állat akár 50 kilogrammosra is megnőhetett – azaz nagyjából 4-szer akkora volt, mint a Magyarországon is előforduló európai vidra (Lutra lutra).

Xiaoming Wang, a Los Angelesi Állami Természettudományi Múzeum gerinces paleontológiai kurátora szerint a kihalt élőlény nagyobb volt, mint bármelyik ma élő vidra.

Az állat maradványait – egy szinte teljes koponyát – még 2010-ben találták meg kínai és amerikai kutatók a dél-kínai sujtangbai lelőhelyen. Mivel a csontok egyetlen korábban ismert élőlényéhez sem hasonlítottak, Wangék hamar rájöttek, hogy valami különlegesre bukkantak.

Bár maga a lelet szenzációs volt, az állapota kevésbé. Mivel a koponya puha barnaszénben konzerválódott, az évmilliók során lezajló üledéktömörüléssel teljesen összenyomódott és széttöredezett. Éppen ezért a szakemberek rengeteget dolgoztak a csontok rekonstrukcióján.

A leletet végül CT-vizsgálat alá vetették, Stuart White, a Kaliforniai Egyetem kutatója és a fajról beszámoló tanulmány társszerzője így volt képes létrehozni a koponya digitális, 3D-s modelljét. Wang a folyamatot úgy írta le, mint egy háromdimenziós kirakósozást, ahol kéz helyett az egeret kellett használniuk.

Később, 2015-ben a kutatók a lelőhelyen további maradványokat, egy alsó állkapcsot, fogakat és több végtag csontdarabjait is megtalálták, melyek mind a kihalt állathoz tartoztak.

A koponya további elemzései kimutatták, hogy az élőlény külsőre ugyan a vidrákra hasonlított, fogazata azonban a mai borzokéra emlékeztette a szakértőket. Emiatt a faj a Siamogale melilutra tudományos nevet kapta -a meliatura kifejezés a latin borz, azaz meles, és vidra, azaz lutra összevonásából született meg.

A kutatók szerint az állat egy rejtélyes, mára kihalt kelet-ázsiai vidracsoporthoz tartozhatott, melynek tagjai az evolúció során korábban elváltak a többi vidrától, így igen egyedi fejlődésen estek át. A szakértők eddig meglehetősen keveset tudtak erről a csoportról, mivel csak néhány megkövesedett maradványuk került elő Thaiföldön.

Az új felfedezés alapján a kutatók azt is megállapították, hogy az S. melilutra az egyik legősibb vidravonal tagja volt, amely vonal nagyjából 18 millió éve különült el a borzszerű Paralutrától.

Hogy a titokzatos faj egyedei miért nőhettek ilyen nagyra, még kérdéses. Wang szerint a nagytestű ragadozók általában nagyobb zsákmányokra vadásznak, a koponya szerkezete alapján azonban valószínű, hogy az ősi állat puhatestűeket fogyasztott.

A kutató hozzátette, a mai vidrák erős fogazatuk mellett gyakran eszközöket – például köveket – használnak a kemény kagylóhéjak feltörésére. Nem lehetetlen, hogy a kihalt állat primitívebb volt, és csak a saját nyers erejére hagyatkozhatott táplálkozás közben.

A faj hatalmas méretének oka mellett rengeteg kérdés merült még fel. Vajon hogyan úszott az élőlény és hogyan mozgott a szárazföldön? A jövőben a tudósok azon dogoznak majd, hogy megtalálják a válaszokat.

(Via: Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Austria's Foreign Minister and leader of Austria's centre-right People's Party (OeVP) Sebastian Kurz waves to supporters during the party's election event following the general elections in Vienna, Austria, on October 15, 2017.  / AFP PHOTO / APA / ROBERT JAEGER / Austria OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.