Fighters from the former Al-Nusra Front -- renamed Fateh al-Sham Front after breaking from Al-Qaeda -- listen to a speech at an armament school after they recaptured two military academies and a third military position south of Aleppo on August 6, 2016, the Syrian Observatory for Human Rights said. 
 
 


A Syrian coalition of jihadists and Islamist seized key positions south of Aleppo as they press a major offensive to break the government siege of the city, the monitor said.

 / AFP PHOTO / Omar haj kadour
Külföld

Valaki titokban lemészárolja a világ egyik leghíresebb terrorcsoportját

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 01. 16. 16:34

Az elmúlt hónapok hírei a Közel-Keleten egyértelműen az Iszlám Államról, illetve az ellene indított iraki és szíriai támadásokról szóltak. Ám miközben a televíziók képernyőjét a Moszulban zajló harcok képsorai töltik be, addig a háttérben az egykor rivális al-Kaida szíriai vezetői ellen is valaki hajtóvadászatot indított.

2017-ből még csak kicsivel több, mint két hét telt el, de a szíriai al-Kaida már legalább 50 katonáját vesztette el, köztük több vezetőjét. A jelenleg Dzsabhat Fateh Al-Sham (korábban Nuszra Front) néven ismert szervezet ellen az újév első napja óta folyik valami, ami leginkább egy célzott, a katonai vezetők likvidálását célzó műveletre emlékeztet.

A mintegy féltucatnyi, a levegőből meglepetésszerűen érkező precíziós légitámadás célpontja ugyanúgy volt jármű, motorbicikli, mint a terrorszervezet műveleti központjai. Az áldozatok között olyan magas rangú al-Kaida vezetők voltak, akik korábban együtt szerepeltek a Dzsabhat Fateh Al-Sham vezetőjével, Abu Mohamed al-Goláni-val. Bár az is igaz, hogy a nagyszámú halott elsősorban azt jelenti, hogy a vezetők mindig szépszámú kísérettel voltak, akik szintén meghaltak a támadásokban.

Képesek életben maradni

A Dzsabhat Fateh Al-Sham parancsnokai ellen indított légitámadásokat első hallásra könnyűnek gondolhatnánk, hiszen mind az USA vezette nemzetközi koalíció, mind Oroszország és Szíria bombázásairól rendszeresen olvasni. A valóságban azonban a legtöbb ilyen légicsapás vagy az aktuális harcokat támogatja, vagy jól azonosítható célpontokat támad (olajszállító tankerek, katonai bázisok, irányító központok). A kifejezetten a terrorszervezetek vezetőit, parancsnokait célzó légicsapások nem túl gyakoriak. Mind az Iszlám Állam vezetője, mind al-Goláni évek óta képes életben maradni.

A terrorszervezetekkel szemben álló országok és fegyveres csoportok egyrészt minden hírszerzési potenciáljuk ellenére nem rendelkeznek elég helyi forrással, másrészt ezek a dzsihadista terroristák elég jól tudják, hogy micsoda veszélyek leselkednek rájuk. A szíriai polgárháború kezdetén sok iraki terrorista jött át az országba, viszont akiknek sikerült, azok már túlélték a korábbi 5-6 év amerikai „vadászatát” Irakban és a legedzettebbek, legtapasztaltabbak voltak.

Szíriában jelenleg mintegy 500 amerikai különleges műveleti katona tevékenykedik, mellettük még francia és brit katonák is vannak, de az ő létszámuk nem ismert. Ezek a katonák nem hivatalosan az ország észak-keleti részén levő kurd fegyvereseknek segítenek az Iszlám Állam elleni harcban. A „segítségen” elsősorban kiképzést és harci támogatást kell érteni, ők azok, akik lehívják magasban járőröző vadászbombázokról vagy drónokról a „csomagot”, azaz a célponthoz illő bombát vagy rakétát.

Az al-Kaida mostani veszteségei három okra vezethetőek vissza.

Egyrészt elképzelhető, hogy a különleges műveleti katonák egy kis csoportja áttette működését a felkelők által uralt nyugat-szíriai Idlib tartományba és egy titkos művelet keretében a nyomába eredtek a Dzsabhat Fateh Al-Sham parancsnokainak. A valószínűsége ennek az opciónak igazából csak elvi, mert amíg a kurdok között biztonságban vannak és szabadon járhatnak-kelhetnek a nyugati katonák, addig az iszlamista és dzsihadista felkelők által uralt vidéken ellenségnek számítanak.

Rebel fighters from the Jaish al-Fatah (or Army of Conquest) brigades sit in the back of a truck as they take part in a major assault on Syrian government forces West of Aleppo city on October 28, 2016.
Syrian opposition fighters launched a major assault on government forces to break a months-long siege of rebel-held neighbourhoods of the battered city of Aleppo. Rebel groups including the powerful Ahrar al-Sham faction and former Al-Qaeda affiliate Fateh al-Sham Front fired waves of rockets into government-held western Aleppo, killing at least 15 civilians, a monitor said. The rebels also targeted government positions east of Aleppo city and in the coastal province of Latakia. / AFP PHOTO / Omar haj kadour
Fotó: AFP / Getty Images Hungary / Omar haj kadour

A második opció, hogy az USA valamiért mostantól több figyelmet szentel a Dzsabhat Fateh Al-Sham vezetőinek lehallgatására, nyomon követésére, és az ebből származó információk vezettek oda, hogy sorozatban sikerült likvidálni a parancsnokokat. Általában minden szervezet az erőforrások szűkösségével szembesül, és ez még a CIA-ra vagy az amerikai különleges műveleti erőkre is igaz. Nem tudjuk, mi változott most, de az eredmények egyelőre azt mutatják, hogy az amerikaiaknak 2017-ben egyelőre több erőforrásuk van az ilyen célzott likvidálásokra.

Még egy magyarázat merülhet fel, ez pedig Törökország szerepe. 2016. december 30-án orosz-török vezetéssel tűzszünet lépett életbe a szíriai kormányerők és a felkelőcsoportok között. Az orosz-iráni-szíriai részről annyi kivételt tettek csak, hogy a dzsihadista szervezetekre, azaz az Iszlám Államra és a Dzsabhat Fateh Al-Shamra a megállapodás nem vonatkozik, azaz őket például továbbra is lehet bombázni. Azt is tudjuk, hogy Törökország, amely Szíria után a legtöbb információval és a legszélesebb hírszerzői hálózattal rendelkezik az országban, nemcsak az Moszkvával, hanem Washingtonnal is megosztja a titkos információit, annak ellenére, hogy sok a konfliktus közöttük más területeken.

Mindezek fényében a 2017 január elsején elkezdődött precízió légitámadások magyarázata az lehet, hogy egyrészt Törökország biztosíthat információkat a Dzsabhat Fateh Al-Sham parancsnokainak mozgásáról, hollétéről, amelyek alapján az USA likvidálja ezeket a vezetőket. Az amerikai mozgásteret az is szélesíti, hogy egyébként olyan területek felett kell repülni az amerikai bombázóknak vagy drónoknak, amelyek a tűzszünet előtt tele volt orosz és szíriai repülőgépekkel és helikopterekkel.

Az al-Kaida jövője

Az Iszlám Állam felemelkedése 2012 és 2014 között egy pillanat alatt háttérbe szorította a 2000-es évek emblematikus terrorszervezetét. Az al-Kaida meggyengüléséhez persze más okok is vezettek. Egyrészt Oszama bin Láden likvidálása után a szervezetet irányítását átvevő Ajman al-Zawahiri inkább valamiféle terrorfilozófus mint karizmatikus vezető. A 66 éves, egykori orvos egy életen át építette és szervezte saját terrorszervezetét Egyiptomban, majd vált bin Láden helyettesévé. Pakisztáni rejtekhelyéről persze ő sem tudja közvetlenebbül iránytani az al-Kaidát „világszervezetét”, mind elődje és a karizma hiánya mellett még ehhez jön hozzá a generációs szakadék.

Az erőszak általában a fiatalok „sportja”, és ez így van a terrorizmusban is.

Bár banálisan hangzik, de tényleg alapkérdés, hogy miért hallgatnának ma szélsőséges fiatalok egy nyugdíjasra, akinek ugyan a múltja kemény, de már egy évtizede nem tudott maga semmilyen terrorcselekményt elkövetni. Ebből a szempontból, az al-Kaida jelenlegi vezetője tényleg fényévekre van napjaink fiataljaitól és ezért sem véletlen, hogy amikor az Iszlám Állam megalapította magát 2014-ben, az al-Kaida helyi fiókszervezetei Afganisztánban, Egyiptomban, Nigériában, Csecsenföldön és Észak-Afrikában vagy „átálltak” vagy kettészakadtak.

Az egyetlen reményt Szíria jelenti. Itt egykor a Nuszra Front, jelenleg a Dzsabhat Fateh Al-Sham nevű „tagszervezet” sikeresen túlélte a kezdeti káoszos időszakot, amikor több száz rivális szervezettel versengve kellett megerősödnie, és túlélte az Irakból érkezett al-kaidásokkal való szakítást és belháborút. 2014 után úgy tűnt, az Iszlám Állam lesz a nyerő a rivalizálásban, 2017-ben viszont úgy tűnik, hogy nem az a kérdés, hogy a „kalifátus” vereséget szenved-e, hanem az, hogy mikor?

Ehhez képest viszont manapság Dzsabhat Fateh Al-Sham

ereje teljében van,

dominálja a szíriai felkelőcsoportokat, irányítja a legnagyobb ellenzéki kézen levő tartományt Szíriában, és formálisan megszakította kapcsolatát Ajman al-Zawahirivel és a központi al-Kaidával. Bár ez a szakítás elsőre furcsának hangzik, valójában a túlélést igyekeztek ezzel biztosítani. Ha nincs közvetlen kapcsolat a pakisztáni központ és a szíriai tagszervezet között, akkor a Dzsabhat Fateh Al-Sham többé már „csak” egy szíriai szervezet, szíriai tagokkal és szíriai célokkal, és senki sem mondhatja rá, hogy az al-Kaida globális ideológiáját és globális céljait követi.

A remény hal meg utoljára. Sem az USA, sem Oroszország nem vette be egyelőre ezt a szakítást.

Számukra és a nemzetközi közösség számára is a Dzsabhat Fateh Al-Sham továbbra is „a helyi al-Kaida”, amely fenyegetésben és szélsőségességben ugyanaz a kategória, mint az Iszlám Állam. És csak idő kérdése lesz, hogy mikor kezdik el támadni ezt a szervezetet is. Úgy tűnik 2017-ben valami elkezdődött, egyelőre a vezetők likvidálásánál tartunk, de majd meglátjuk a folytatást, hogyan lép Oroszország és az Aszad-kormány.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.