Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Közélet

Népszavazás: elkezdődött a félelemkeltés szakasza

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 07. 20. 09:33

Az "Üzenjünk Brüsszelnek!" már lejárt lemez, a kormányzati kommunikáció mostantól a terrorizmus áldozataival riogat, hogy rávegye az embereket a népszavazáson való részvételre. Az egész stratégia hemzseg a csúsztatásoktól, de ki van ez találva rendesen, sokaknak kedvére való lesz.

A kormány a következő hetekben a bevándorlás és a kényszerbetelepítés lehetséges következményeiről tájékoztatja az állampolgárokat

írta hétfőn a kormány Facebook-oldala, jelezve, hogy új szakaszába lépett az október 2-re kitűzött, az úgynevezett betelepítési kvóta elleni népszavazás kampánya: az “Üzenjünk Brüsszelnek!” után

elkezdődött a félelemkeltés szakasza.

A Facebook-oldalon rögtön egy kép is megjelent a már ismert stílusú plakátok legújabb verziójáról, amiből rögtön látszik, hogy a kormányzati kommunikáció minden áron szeretné rávenni az embereket, hogy menjenek el az egyébként semmilyen kötelező erővel nem bíró referendumra: minden korábbinál egyértelműbben sugallják, hogy a bevándorlás egyenlő a terrorizmussal.

Nem most kezdődött

Ha úgy vesszük, a kormány nem hazudik, hiszen tavaly január – a Chalie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztősége elleni támadás – óta összesen 318 ember halt meg terrortámadások következtében Európában, igaz, egyetlen esetben sem frissen érkezett menekült vagy bevándorló volt a támadó, hanem inkább második, harmadik generációs, helyi állampolgársággal rendelkező személyek.

A kormányzati kommunikáció ugyanakkor jókorát csúsztat, hiszen összemossa a menekülteket a bevándorlókkal, illetve mindkettőt a terrorizmussal:

13735115_651115061732002_2694899707885913697_o

Már az időpont meghatározása is elég önkényes: a bevándorlás nem tavaly kezdődött, legfeljebb Magyarország tapasztalta meg tavaly év elejétől a menekültválságot minden korábbinál intenzívebben. A mostani menekülthullám előtt is volt iszlamista terrorizmus, például 2004-ben Madridban 192 embert ölt meg egy, az al-Kaidához köthető terrorsejt, amely vonatokon robbantott, vagy 2005-ben Londonban követelt 52 halálos áldozatot a metróban és egy buszon végrehajtott, szintén iszlamista hátterű támadássorozat.

A volunteer plays with children as migrants wait to be taken from the Bregana-Obrezje border pass to one of the registration centers on September 19, 2015 in Bregana, Croatia. Hundreds of migrants gathered on Croatia's main border crossings with Slovenia today, seeking transit through Slovenian territory in their bid to travel to northern Europe, AFP reporters and local media said.  AFP PHOTO / JURE MAKOVEC
Fotó: Europress

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az iszlamisták előtt is volt terrorizmus Európában, akár szeparatista (például északír, baszk) akár politikai (Vörös Hadsereg Frakció, Vörös Brigádok, görög anarchisták, különféle szélsőjobboldali csoportok) megfontolásból. Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy 1980-ban Bolognában 85 ember halt meg, mikor egy neofasiszta csoport robbantott, vagy 1987-ben Barcelonában 21 életet követelt a baszk ETA autóbombája.

A terrorizmus globális probléma, Európa – bár minket nyilván ez érint jobban – csak egy egészen kis szeletet képvisel ebből, ráadásul a fejlett világ jobban fel is van készülve a támadások elhárítására. A Washington Post összesítése szerint

2015 januárja óta világszerte több mint 28 ezer ember lett a terrorizmus áldozata, Európában ebből 318, Amerikában 340.

Bár Európát tényleg megrázta több véres támadás, a legszörnyűbb terrorista akciók nem a kontinensen történtek: 2015 júniusában az Iszlám Állam legalább 223 civilt mészárolt le a szíriai Kobani városában; 2015 októberében 109 ember halt meg Ankarában egy kettős bombamerényletben; ugyanebben a hónapban 224 ember halt meg, mikor felrobbant egy orosz utasszállító gép Egyiptom felett; néhány hete Bagdadban 292 ember életét követelték öngyilkos bombamerényletek.

Ezeknek biztosan semmi közük nincs a bevándorláshoz.

Hiányzott, mit egy falat kenyér

Orbán Viktor miniszerelnök vagy tanácsadói mindenkinél hamarabb ismerték fel, hogy a terrorizmus és a menekültügy összekapcsolásából politikai tőkét lehet kovácsolni: tavaly január 7-én történt a Charlie Hebdo elleni támadás, és a magyar kormányfő már két nappal később arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy rossznak tartja az európai bevándorláspolitikát. Pár nappal később, Párizsban odáig ment, hogy kijelentette:

nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani.

Bár pontosan tudja, hogy a dolog sokkal bonyolultabb, Orbán szándékosan összekeveri a menekülteket, a bevándorlást, a már Európában születettek integrálásának kérdését és a terrorizmust. A végtelenül leegyszerűsített kormányzati kommunikációban így lesz minden menekültből gazdasági bevándorló, belőlük pedig potenciális terrorista, hiszen társadalmi igény mutatkozik rá.

Brüsszel, 2016. június 29.
Orbán Viktor miniszterelnök sajtóértekezlete az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának végén, 2016. június 29-én. A találkozó középpontjában az a tény állt, hogy a Nagy-Britannia EU-tagságáról rendezett június 23-i népszavazáson a többség az ország Európai Unióból való kilépése mellett voksolt. (MTI/AP/Virginia Mayo)
Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo

A tökéletesen kidolgozott stratégiát az sem gyengíti, hogy Magyarországon nincs tömeges bevándorlás (azokkal, akik itt élnek és dolgoznak, a vietnami boltossal vagy a török kebabossal még Orbán Viktornak sincs baja), a menedékkérők közül szinte mindenki nyugat felé szeretne távozni az országból.

A kampány még azt az ellentmondást is elviseli, hogy úgy riogat terroristákkal, hogy közben mindig, minden illetékes elmondja, Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség.

A kormány célja a fenyegetettségérzés és az állandó háborús hangulat fenntartása, hiszen ez a lételeme. Az egymást követő terrorcselekmények megadják ehhez a muníciót, hiszen valóban van egy iszlamista hadjárat Nyugat-Európa ellen. Az ellenséget ugyanakkor véletlenül sem az iszlám világban véli megtalálni, hanem a régi bevált recept alapján az EU-t jelöli meg.

A képlet egyszerű: ez EU bevándorlást akar (nem, de ez túl bonyolult lenne egy plakáton), a bevándorlás pedig terrorizmust jelent (ez sem igaz), tehát a terrorizmus oka végső soron Brüsszel. Itt kapcsolódik össze a bevándorlásellenesség a másik kommunikációs iránnyal, az EU-ból való kilépés lebegtetésével.

Ez teszi igazán veszélyessé az egészet: bár igazából senki nem akar kilépni, ha kellőképpen felhergelik az embereket, lehet, hogy támad majd olyan politikai erő, amely tényleg megkísérli, hogy ebből kovácsoljon tőkét.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.