Közélet

Nagyot megy ma Orbán, szűkebbre szabják a demokráciát

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 02. 15. 06:35

Felszólal a parlament tavaszi ülésszakán, majd a V4-ekkel találkozik. Módosul a postatörvény. Az előterjesztés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint nem felel meg az alkotmányos követelményeknek.
Korábban a témában:

Várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalás nyitja hétfőn az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. A képviselők kedden kezdhetik tárgyalni a fideszes Németh Szilárd (Fidesz) azon javaslatát, amely szerint semmilyen adat nem lehet közérdekű, amely aránytalan sérelmet okozna a posta üzleti tevékenysége szempontjából.

A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján a parlament háromnapos ülést tart a következő két hétben. A hétfői ülésnap elején a közelmúltban elhunyt négy korábbi képviselőről – Koleszár Lajos, Komáromi István és Rimóczi József (MSZP), továbbá Speidl Zoltán (MDF) – is megemlékeznek.

A napirend előtti felszólalások sorát várhatóan a kormányfő beszéde nyitja, amelyre valamennyi frakció reagálhat. Az interpellációkra ezúttal is két óra áll rendelkezésre, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik.

Az első ülésnap végén két javaslatról, köztük a 2017-es év Arany János emlékévvé nyilvánításáról szólóról tartanak általános vitát.

Kedden nyolc javaslat általános vitáját bonyolítják le a képviselők. Köztük van a társasági adóról és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával kapcsolatos javaslat, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása is.

Utóbbi előterjesztésről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt közölte, hogy nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

A postatörvény módosítójáról a 444 írt bővebben. Ha átmegy a javaslat, a posta kikerül lényegében az információs törvény hatálya alól, leállhatnak a folyamatban lévő közérdekű adatigénylések és a törvény elfogadása előtt keletkezett adatok titkosítását is biztosítják.

A kéthetes ülés zárónapját következő hétfőn tartják, a képviselők ekkor kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel.

Készül a visegrádi B-terv

Rendkívüli visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozót tartanak hétfőn Prágában, amelyen a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfőn kívül Macedónia elnöke és Bulgária miniszterelnöke is részt vesz.

A négy visegrádi ország kormányfői – Bohuslav Sobotka (cseh), Beata Szydlo (lengyel), Orbán Viktor (magyar), Robert Fico (szlovák) – és a meghívott vendégek a tervek szerint megvitatják a schengeni határok védelmének a megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának a lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain.

A cseh kormányfő már korábban közölte, amennyiben az Európai Tanács februári üléséig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok egy B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU-vezetők csúcstalálkozóját a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal tartják.

A visegrádi országok elégedetlenek azzal, ahogy Törökország és Görögország a migrációs válságot kezeli. A törökök ráadásul hárommilliárd euró értékű uniós segélyre is ígéretet kaptak, ha csökkentik a menekültek áradatát. A V4-ek szerint azonban Ankara eddig nem teljesítette kötelezettségeit, így aktuálissá válhat a B-terv.

Erre utal a bolgár és a macedón vezetők meghívása is. “A rendkívüli V4-es csúcstalálkozóra meghívtam Bulgária és Macedónia vezetőit is. Fontosnak tartom, hogy ezen országok képviselői is részt vegyenek a V4-ek közös vitájában a határőrizet megerősítéséről az illegális migrációval kapcsolatban”, idézte Bohuslav Sobotka kijelentését szóvivője.

A schengeni határok őrzésének kérdésében komoly vita van a visegrádiak és az EU-régebbi, nyugati tagállamai között. Azt egyelőre nem tudni, hogy a V4-eken kívül milyen ennek az elképzelésnek, tehát a B-tervnek a támogatottsága.

Ha engednek a briteknek, benyújtjuk a számlát

A prágai visegrádi csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet Donald Tusk az Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A javaslatban a “vészféknek” nevezett szigorítások szerint a külföldi munkavállalóknak csak négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne igénybe venniük a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.

Tomás Prouza európai ügyekért felelős cseh államtitkár közölte: Csehország számára a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldása annak a brit követelésnek, hogy London korlátozhassa az EU-tagországokból érkező bevándorlók szociális támogatását. Fontosnak minősítette azt az elképzelést is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe.

Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország fontos EU-tagállamként tekint az Egyesült Királyságra, s ezért azt támogatja, hogy ne lépjen ki az unióból. Ugyanakkor a V4-ek elsődleges szempontja az, hogy közösen elfogadható megoldásokat találjanak Nagy-Britannia aggodalmaira – olvasható a visegrádi négyek közlemény-tervezetében, amely a héten Brüsszelben szivárgott ki. A visegrádiak nem állnának útjába annak, hogy London korlátozza az EU-s munkavállalók szociális juttatásait, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy London ezt az intézkedést a lehető legrövidebb ideig, de legfeljebb négy évig alkalmazza.

Úgy tudni, hogy ha az unió enged a brit követeléseknek, akkor a V4-ek is előállnak saját követeléseikkel, kevesebb beleszólást akarnak saját belügyeikbe.

A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-népszavazás ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatsát tesz a cseh fővárosban.

Csütörtökön a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni.

Miután február 15-én lesz 25 éve, hogy megszületett a visegrádi csoport, a kormányfők és a külügyminiszterek is foglalkozni fognak az évforduló témájával. A tervek szerint kiadnak egy közös nyilatkozatot is az évforduló alkalmával.

A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.