Közélet

Nagyot megy ma Orbán, szűkebbre szabják a demokráciát

Tóth Richi
Tóth Richi

Okos, fontos. 2016. 02. 15. 06:35

Felszólal a parlament tavaszi ülésszakán, majd a V4-ekkel találkozik. Módosul a postatörvény. Az előterjesztés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint nem felel meg az alkotmányos követelményeknek.
Korábban a témában:

Várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalás nyitja hétfőn az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. A képviselők kedden kezdhetik tárgyalni a fideszes Németh Szilárd (Fidesz) azon javaslatát, amely szerint semmilyen adat nem lehet közérdekű, amely aránytalan sérelmet okozna a posta üzleti tevékenysége szempontjából.

A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján a parlament háromnapos ülést tart a következő két hétben. A hétfői ülésnap elején a közelmúltban elhunyt négy korábbi képviselőről – Koleszár Lajos, Komáromi István és Rimóczi József (MSZP), továbbá Speidl Zoltán (MDF) – is megemlékeznek.

A napirend előtti felszólalások sorát várhatóan a kormányfő beszéde nyitja, amelyre valamennyi frakció reagálhat. Az interpellációkra ezúttal is két óra áll rendelkezésre, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik.

Az első ülésnap végén két javaslatról, köztük a 2017-es év Arany János emlékévvé nyilvánításáról szólóról tartanak általános vitát.

Kedden nyolc javaslat általános vitáját bonyolítják le a képviselők. Köztük van a társasági adóról és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával kapcsolatos javaslat, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása is.

Utóbbi előterjesztésről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt közölte, hogy nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

A postatörvény módosítójáról a 444 írt bővebben. Ha átmegy a javaslat, a posta kikerül lényegében az információs törvény hatálya alól, leállhatnak a folyamatban lévő közérdekű adatigénylések és a törvény elfogadása előtt keletkezett adatok titkosítását is biztosítják.

A kéthetes ülés zárónapját következő hétfőn tartják, a képviselők ekkor kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel.

Készül a visegrádi B-terv

Rendkívüli visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozót tartanak hétfőn Prágában, amelyen a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfőn kívül Macedónia elnöke és Bulgária miniszterelnöke is részt vesz.

A négy visegrádi ország kormányfői – Bohuslav Sobotka (cseh), Beata Szydlo (lengyel), Orbán Viktor (magyar), Robert Fico (szlovák) – és a meghívott vendégek a tervek szerint megvitatják a schengeni határok védelmének a megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának a lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain.

A cseh kormányfő már korábban közölte, amennyiben az Európai Tanács februári üléséig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok egy B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU-vezetők csúcstalálkozóját a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal tartják.

A visegrádi országok elégedetlenek azzal, ahogy Törökország és Görögország a migrációs válságot kezeli. A törökök ráadásul hárommilliárd euró értékű uniós segélyre is ígéretet kaptak, ha csökkentik a menekültek áradatát. A V4-ek szerint azonban Ankara eddig nem teljesítette kötelezettségeit, így aktuálissá válhat a B-terv.

Erre utal a bolgár és a macedón vezetők meghívása is. “A rendkívüli V4-es csúcstalálkozóra meghívtam Bulgária és Macedónia vezetőit is. Fontosnak tartom, hogy ezen országok képviselői is részt vegyenek a V4-ek közös vitájában a határőrizet megerősítéséről az illegális migrációval kapcsolatban”, idézte Bohuslav Sobotka kijelentését szóvivője.

A schengeni határok őrzésének kérdésében komoly vita van a visegrádiak és az EU-régebbi, nyugati tagállamai között. Azt egyelőre nem tudni, hogy a V4-eken kívül milyen ennek az elképzelésnek, tehát a B-tervnek a támogatottsága.

Ha engednek a briteknek, benyújtjuk a számlát

A prágai visegrádi csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet Donald Tusk az Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A javaslatban a “vészféknek” nevezett szigorítások szerint a külföldi munkavállalóknak csak négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne igénybe venniük a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.

Tomás Prouza európai ügyekért felelős cseh államtitkár közölte: Csehország számára a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldása annak a brit követelésnek, hogy London korlátozhassa az EU-tagországokból érkező bevándorlók szociális támogatását. Fontosnak minősítette azt az elképzelést is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe.

Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország fontos EU-tagállamként tekint az Egyesült Királyságra, s ezért azt támogatja, hogy ne lépjen ki az unióból. Ugyanakkor a V4-ek elsődleges szempontja az, hogy közösen elfogadható megoldásokat találjanak Nagy-Britannia aggodalmaira – olvasható a visegrádi négyek közlemény-tervezetében, amely a héten Brüsszelben szivárgott ki. A visegrádiak nem állnának útjába annak, hogy London korlátozza az EU-s munkavállalók szociális juttatásait, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy London ezt az intézkedést a lehető legrövidebb ideig, de legfeljebb négy évig alkalmazza.

Úgy tudni, hogy ha az unió enged a brit követeléseknek, akkor a V4-ek is előállnak saját követeléseikkel, kevesebb beleszólást akarnak saját belügyeikbe.

A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-népszavazás ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatsát tesz a cseh fővárosban.

Csütörtökön a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni.

Miután február 15-én lesz 25 éve, hogy megszületett a visegrádi csoport, a kormányfők és a külügyminiszterek is foglalkozni fognak az évforduló témájával. A tervek szerint kiadnak egy közös nyilatkozatot is az évforduló alkalmával.

A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind