A képet tovább homályosítja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a közelmúltban megváltoztatta az alig egy évvel ezelőtt közzétett állásfoglalását és kimondta: a kkv-k definíciójának alkalmazásakor a társaság testvérvállalatának az adatait is számításba kell venni. A megváltoztatott értelmezés akár több száz adózót is érinthet, akik kiszorulhatnak a kis- és középvállalkozói státusz nyújtotta kedvezményekből.
A kisebbek privilégiumai
A szabály viszonylag egyszerű: egy vállalkozás kkv-nak minősül akkor, ha egy adott naptári évben 250-nél kevesebb főt foglalkoztat és nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót nem haladja meg.
Ebben az esetben a jelenlegi jogszabályok alapján számos kedvezményben részesülnek: a kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, élhetnek a társaságiadó-törvény több kedvezményével, így a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó, valamint egyes fejlesztési adókedvezményekkel.
Szintén jelentős segítség, hogy a mikro- vagy kisvállalkozások mentesülnek az innovációs járulék fizetési kötelezettsége alól. „Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy több, állami pályázaton való részvétel feltétele a kkv-minősítés, egyértelmű, hogy kitüntetett helyzetben vannak azok, akik meg tudnak felelni ezeknek a kritériumoknak” – magyarázta Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Ahol a bajok kezdődnek
Ha egy társaság vállalatcsoportba tartozik, úgy a kkv-minősítéshez nem csupán az adott vállalkozásnak kell megfelelnie a fenti feltételeknek, hanem a cégcsoportba tartozóknak együttesen. Ez a kitétel azonban a gyakorlatban számos probléma okozója.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nincs egyértelmű rendelkezés és iránymutatás arra, hogy mi történik, ha a vállalatcsoportba tartozó valamelyik cég pénzügyi éve nem egyezik meg a naptári évvel. Melyik évet kell figyelembe venni a minősítés számításánál? Mi történik, ha a csoport összetételében év közben változás áll be – mert például az egyik társaságot értékesítik. Ugyancsak gondot okoz a mérlegek készítésének időpontja. A kkv-minősítés az előző év mérlegadataiból indul ki. Azonban több országban (például Cipruson) akár egy év is eltelhet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. Ez szintén megoldhatatlan problémákhoz vezethet a gyakorlatban.
180 fokos fordulat a NAV álláspontjában
Nem segíti elő az egységes jogalkalmazást az sem, hogy időközben egy, a minősítéssel kapcsolatos nagyon lényeges kérdésben az adóhatóság álláspontja is megváltozott.
Míg a törvényszöveg alapján egyértelmű, hogy a társaság anyavállalatát vagy leányvállalatát a vállalatcsoportba tartozónak kell tekinteni (azaz adataikat a határértékek számításánál figyelembe kell venni), nem volt egyértelmű, hogy a testvérvállalkozások is a cégcsoportba tartoznak-e. Ebben az ügyben a NAV tavaly nyilvános állásfoglalásában kimondta: konszolidált beszámoló hiányában a testvérvállalatok nem tartoznak a vállalatcsoportba, a kkv-definíció alkalmazásakor a testvérvállalatok pénzügyi adatait nem kell figyelembe venni.
Alig egy év elteltével, idén nyáron azonban a fenti álláspontja gyökeresen megváltozott. A NAV közelmúltban közzétett állásfoglalása szerint a testvérvállalkozások adatait mégiscsak figyelembe kell venni, ez pedig akár több száz céget is kedvezőtlenül érinthet.
