Pénzügy

Devizahitelesek: a pénzeső elmarad, de jobban járhatnak

Az MNB közzétette, hogy a bankoknak hogyan kell átszámítaniuk a tartozásokat az árfolyamrés semmissége miatt. A még élő szerződéseknél készpénzt senki nem kap vissza, de a tartozása és a törlesztőrészlete is a vártnál jobban csökkenhet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden módszertani iránymutatást tett közzé, a fogyasztói kölcsönszerződéseknél az árfolyamrés semmissége miatti átszámításhoz. Sőt, az átszámítás jogszerűségét hivatalból ellenőrizni is fogja.

Feladatot kaptak a bankok

A verdikt szerint a pénzügyi intézményeknek az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését (2014. július 26.) követő hatvan napon belül kell megküldeniük az MNB részére. Az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elvégezniük. Vagyis október végéig.

Az MNB ehhez a törvény által elvégzendő feladathoz kíván segítséget nyújtani. Az ismertetett módszertan betartása egyébként nem jogszabály által előírt kötelezettség. Csupán iránymutatás, ami a későbbiekben az MNB által kötelezően lefolytatandó módszertani ellenőrzés alapjául szolgál – közölte a jegybank. (Az adósmentő törvényben egyébként arról volt szó, hogy ősszel egy másik törvényben rögzítik majd az elszámolás mikéntjét.)

Így kell majd elszámolni

Az MNB emlékeztet arra: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény alapján az árfolyamrés alkalmazása semmis, a pénzügyi intézményeknek az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazniuk a hitel- vagy kölcsönszerződéseknél, valamint a pénzügyi lízingszerződéseknél.

Az átszámítási iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-jétől fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazási kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződésekre vonatkozóan. Vagyis hogy az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Tehát mintha az ügyfél devizában kifejezett devizahitele és a devizában kifejezett törlesztőrészlete a folyósításnál a ténylegesen kimutatottnál kisebb lett volna – írja iránymutatásában a jegybank. 

A tőketartozást kell csökkenteni

Azt is leszögezik, hogy egyik ügyfél sem járhat rosszabbul, mintha a pénzügyi intézmények az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámításánál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a túlfizetést minden időpontban a tőke (elő)törlesztéseként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell figyelembe venni.

Ez alapján kell újraszámolni visszamenőlegesen minden érintett szerződést. Meg kell határozni az ügyfél kezdeti, devizában kifejezett adósságát és az ebből adódó első havi devizában kifejezett törlesztőrészletét. Ezek után ki kell számolni a megvalósult első havi törlesztés során forintban felmerülő túlfizetés mértékét devizában kifejezve, majd az ezzel csökkentett még fennálló devizaadóssággal kell továbbszámolni.

A számításnál minden egyéb paraméter a szerződés szerint alakul. És ezt az algoritmust ismételve kell kiszámolni a következő havi törlesztőrészleteket, a túlfizetést és az adósság lefutását egészen az elszámolás, illetve – ha a szerződés korábban megszűnt – a szerződés megszűnésének napjáig. A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét.

Figyelembe vették

A módszertan kialakításánál az MNB figyelembe vette az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását. A régi és az új Ptk. értelmezése alapján, valamint a bírói gyakorlat szerint a tartós jogviszonyokhoz kapcsolódó túlfizetéseket tőke előtörlesztésként kell értelmezni az átszámolásnál. A tőke-előtörlesztésként értelmezés módszertanát támogatja az MNB szerint a jogpolitikai elv is, amely szerint a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezésből kell kiindulni.

Jobban járnak, mint eddig sejtették

Azzal, hogy a túlfizetést tőke(elő)törlesztésként kell figyelembe venni, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként, jobban járhatnak a devizahitelesek, mint az eddigiek alapján gondolni lehetett volna – írta a Portfolio.hu.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a bankok mindenkori múltbeli követelése is visszamenőleg alcsonyabb lesz, így a rá felszámított és beszedett kamatbevétel is. Amire eddig senki nem számított.

A portál szerint várható, hogy nemcsak az árfolyamrés, hanem az egyoldalú kamatemelések őszi elszámolásánál is ezt az utat javasolja majd az MNB. S így már a bankszektor 900 milliárd forintot bukhat szerintük is, ami megegyezik az MNB korábbi becslésével.

Az Azénpénzem.hu úgy látja, hogy igazán jelentős változást az árfolyamrés miatti elszámolás akkor hozhat, ha a pénzügyi intézmény trükközött az árfolyammal. Egyébként pedig már a következő törlesztőnél érzékelhető lehet szerintük némi változás.

A pénzeső azonban elmarad

Másrészt viszont akiknek még élő szerződésük van, és arra számítottak, hogy az átszámítás miatt kézhez kapnak majd valamekkora összeget, azoknak csalódás lehet az iránymutatás. Mert ők nem számíthatnak készpénzes visszafizetésre. Csak azok, akiknek már megszűnt a szerződésük.

A számítási útmutató szerint ha a szerződés már megszűnt (feltéve, hogy még az elévülési időn belül van), akkor a megszűnés napján fennálló adósság, és az átszámított adósság különbségének kamatos kamattal növelt értékét jelenti az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költsége.

 

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik