Belföld
Budapest, 2015. augusztus 6.
Betegek várakoznak a traumatológiai osztályon a budapesti Szent János Kórházban 2015. augusztus 6-án. Civilek aláírásgyûjtésbe kezdtek, hogy az intézmény területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel a kormány által tervezett új fõvárosi központi kórház.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Négy szó forradalmasítja a magyar egészségügyet

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2017. 05. 15. 06:59

Hamarosan új korszak köszönt be az egészségügyben, az viszont kétséges, hogy a kitűzött novemberi időpontra betör-e a patikákba és a rendelőkbe a 21. század. Orvosokat és gyógyszerészeket kérdeztünk.
Korábban a témában:

Új világ jön az egészségügyben

– ezekkel a szavakkal vezette fel nemrég Ónodi-Szűcs Zoltán az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér (EESZT) bevezetését. Az EESZT tényleg forradalmasíthatja itthon az egészségügyi ellátást, ugyanis megvalósulhat az, amire beteg és orvos már évtizedek óta vágyik: egyetlen digitális felületen minden információ elérhetővé válik a páciensről. A digitális kórlapon ott lesz, milyen gyógyszert írt fel az orvos, hogy azok közül mit váltott ki a beteg, és hogy milyen orvos vesz részt a kezelésben.

Vagyis nagyon úgy tűnik, a magyar egészségügy végre belép a 21. századba.

Az egészségügyért felelős államtitkár múlt pénteken a Kossuth Rádióban elmondta azt is, hogy idén novembertől élesedik a rendszer, addig kell csatlakozniuk az OEP-bevétellel rendelkező intézményeknek: rendelőknek, kórházaknak, patikáknak.

Márciusban indult az EESZT próbaüzeme, amelyről Ónodi-Szűcs elmondta: ő már a saját szemével látott olyat, hogy valaki kiváltja az e-receptet. Az államtitkár magyarázata szerint ez úgy zajlik, hogy az orvos felírja a gyógyszert, de a receptet nem nyomtatja ki. A beteg a patikában az e-személyijével vagy a TAJ-kártyájával tudja kiváltani a készítményeket, ehhez a művelethez pedig a kormány már 90 ezer kártyaleolvasót is beszerzett.

Az e-recept kevesebb mint fél évvel a bevezetése előtt ott tart, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) monitorozzák a rendszer működését. Márciusban elindult egy tesztüzem, amelyben „számos kórház és ezek vonzáskörzetében lévő háziorvosi rendelő és patika vesz részt.”

Az ÁEEK a 24.hu kérdésére azt válaszolta, a próbaüzemben az EESZT szolgáltatásai „problémamentesen működnek”. Május 9-éig 3500 önrendelkezés történt, összesen 15 ezer e-recept és 50 ezer kórtörténeti dokumentum került a rendszerbe.

Papír, ami elérhető

Úgy fest tehát, hogy kicsiben jól halad az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb egészségügyi fejlesztése. A novemberi határidő azonban szűkösnek tűnik: kevesebb mint fél év van arra, hogy a rendszer mindenhol működjön. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központban azonban nem aggódnak.

A jogszabályi kötelezettségnek nem lesz nehéz eleget tenni, bízunk benne, hogy a csatlakozás senkinek nem okoz majd gondot

– válaszolta érdeklődésünkre Bene Zsolt, az ÁEEK kommunikációs vezetője, aki hozzátette: az EESZT kialakításánál fontos szempont volt, hogy a jelenleg meglévő folyamatokon ne kelljen változtatni. Ez azt jelenti, hogy a papíralapú beutalók és receptek nem szűnnek meg, ahogyan továbbra is lehet majd kézzel vényt írni.

Az ÁEEK szerint ez nem azt eredményezi majd, hogy marad minden a régiben, és továbbra is egy papírt lobogtatva megyünk a patikába gyógyszert kiváltani, hanem bíznak abban, hogy „idővel az e-recept és az e-beutaló kiszoríthatja a papíralapú rendelést, de ennek menetét a gyakorlat fogja meghatározni”.

háziorvosi rendelés (Array)
Ez a jelen

A papír azonban tényleg nem tűnik el teljesen a rendszerből, az ÁEEK magyarázata szerint ugyanis a kórtörténeti dokumentumokat (leletek, záródokumentum, ambuláns lap) ugyanúgy meg fogja kapni a beteg, de egyidejűleg a dokumentum az EESZT-be is bekerül. Így az orvos és a páciens számára elérhetővé válnak bármikor, bárhonnan.

Azért aggódnak

Elkerülhetetlen, korszerű és fontos

– így jellemezte az EESZT-t a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke. Mikola Bálint a 24.hu-nak elmondta, az EESZT, azon belül pedig az e-recept bevezetése jóval hatékonyabbá, átláthatóbbá és gazdaságosabbá teheti a gyógyszeres terápiát, és javítja a betegellátás minőségét is.

Van azonban aggodalmuk – tette hozzá az elnök. Szerinte ugyanis a patikák eszközeinek egy része nem alkalmas az új program technikai igényeinek fogadására, ráadásul a működtetéssel is akadhatnak problémák:

a legnagyobb gondot a patikák jelenlegi adminisztratív és gazdasági leterhelése jelenti. Ha ezek kedvezőtlen irányt vesznek, nem lesz egyszerű megfelelnünk az elvárásoknak.

Mikola Bálint elmondta azt is, hogy a közelmúltban „több informális csatornán” keresztül kaptak tájékoztatást az ÁEEK illetékes szakvezetőjétől és az informatikai rendszergazdáktól, mivel azonban jelenleg is zajlik a tesztüzemmód (az elnök úgy tudja, ebben 30 patika vesz részt), a működtetés részletes szakmai és technikai elemei minden gyógyszertár számára majd a teszt végén válnak ismertté.

És vajon internet van?

Minőségi áttörést hozhat az egészségügyben

– mondta a 24.hu-nak a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) egyik alapítója a változtatásról. Békássy Szabolcs szerint óriási adminisztratív terhet vesz le az EESZT az orvosok válláról, nem beszélve arról, hogy a rendelők nyomtatási költségei is jelentősen csökkennek, márpedig ez nem kis tételt jelent a praxisok életében.

A HAOSZ már korábban kidolgozott egy 170 oldalas javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehetne az EESZT-t megvalósítani. Békássy Szabolcs szerint ki kellene terjeszteni a rendszert kötelezően használók körét: így például a védőnőknek, az iskolai orvosoknak, de még a magánegészségügyben dolgozóknak is ebben a rendszerben kellene az adatokat kezelniük.

Egyelőre azonban a novemberi bevezetés is kétségesnek tűnik – véli a háziorvosként is dolgozó alapító, aki arról panaszkodott, hogy bár az EESZT bevezetése elengedhetetlen és szükséges, egyelőre szinte semmiféle információval nem rendelkeznek arról. Így például azt sem tudják, hogy milyen hardver- és szoftverberuházásokra lesz szükség. Békássy Szabolcs szerint kérdés, hogy ki fogja ezt finanszírozni, és azt a problémát is felvetette, feltérképezték-e egyáltalán, hogy az egészségügyi szolgáltatók rendelkeznek-e a rendszer használatához szükséges sávszélességű internet-hozzáféréssel?

Kód? Kártya? Bizonylat?

Annyi biztos, hogy minden patikát érint a változás, ezért is voltunk kíváncsiak, hogyan állnak az új rendszer bevezetésével. Egyszerű érdeklődőként felhívtunk néhányat, hogy arról tudakozódjunk, mit tudnak az EESZT-ről és az e-receptről.

Egyelőre minden nagyon ködös

– mondta érdeklődésünkre az egyik patika gyógyszerésze, aki bár tudja, hogy a rendszer bevezetése novemberben esedékes, részletekről nem tudott tájékoztatni.

Gyogyszertar(2)(210x140)(1).jpg (nyugdíjas, gyógyszertár, patika, orvosság, gyógyszer, egészségügy, )

Kaptunk olyan választ is, hogy a beteg majd valamilyen bizonylatot kap az orvostól, azt kell elhoznia a patikába, ha ki szeretné váltani a gyógyszereit. Egy másik patikában teljesen homályos elképzelésnek tűnt az e-recept:

Lehet, hogy kap a beteg egy kódot? Vagy valamilyen kártyát? De az is lehet, hogy nem kell hozzá semmi.

Szinte az összes megkérdezett patikus arról panaszkodott, hogy konkrét tájékoztatást még nem kaptak, a legtöbbjük kérdésünkre annyit tudott mondani, hogy „igen, lesz valami valamikor”. Volt olyan, aki csak sejtette, hogy novembertől, de olyan is, aki úgy tudta, január 1-jével kezdődik az e-receptes korszak.

Az egyik felkeresett gyógyszertárban viszont már készülnek: két hét múlva tartanak továbbképzést, ahol az új rendszer rejtelmeibe is bevezetik az ott dolgozó patikusokat. Egy másik patikában pedig épp a számítógépes rendszert alakítják át, de nem az e-recept miatt. Ráadásul egy ott dolgozó szerint patikájuk számítógépes rendszere alkalmatlan lesz az új feladatok ellátására.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.