mentoauto(430x286)(6).jpg (mentőautó, )
Belföld

Röpülhet a lájkoló mentős

Farkas Csilla
Farkas Csilla

szerkesztő. 2012. 09. 15. 08:09

Egy félreérthető hozzászólás, egy kényes megosztás, vagy egy nem kívánatos lájk, és máris gyűlnek a fekete pontok. Három figyelmeztetés után akár ki is rúghatják a közösségi oldalakon aktív mentőst.

Korábban a témában:

Információink szerint a „Facebook-törvény” bevezetése óta „repkednek a fegyelmik” a mentőszolgálatnál. Ráadásul már nemcsak a „valós tényeknek hamis színben való feltüntetéséért” és a véleménynyilvánításért, hanem az OMSZ számára kényes cikkek, posztok megosztásáért, azokhoz történő hozzászólásért és olykor akár csupán lájkolásáért is figyelmeztetés jár.

Egy a lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő OMSZ-dolgozó szerint csak az elmúlt pár napban öt fegyelmit osztottak ki olyan bejegyzések miatt, amelyek többsége „nem a betegellátásról, sokkal inkább a jelenlegi vezetésről szólt”.

Két héttel ezelőtt azért kaptak az akkori műszak dolgozói közül többen szóbeli megrovást, mert “nem publikusnak” minősített információt szivárogtattak ki a sajtónak.

Márpedig kényes ügyekből akadt bőven az OMSZ-nél az elmúlt időszakban. Legutóbb az új mentőautók kapcsán tört ki botrány, miután kiderült, hogy amennyiben az újonnan rendelt “B”-típusú kocsikban lélegeztetésre van szükség, akkor meg kell állni, kiemelni a beteget az autóból, úgy lélegeztetni egy másik rohamkocsi érkezéséig.

„A demokrácia elhalálozott”

„Az OMSZ-től már senki nem mer lájkolni sem, nemhogy reagálni bármi céggel kapcsolatos dologra, mert állatira figyelik. Az Irányításról a ………. figyeli és jelenti a nekik nem tetszőeket… Hánynom kell!” – olvasható egy bejegyzésben.

Egy mentőtiszt egy „problémás” fotó miatt kapott a minap írásbeli fegyelmit. „Őszinte fájdalommal tudatom mindenkivel, hogy hosszas szenvedés után a mai napon a DEMOKRÁCIA ELHALÁLOZOTT. Egyik posztomat a cenzúra utasítására el kellett távolítanom. A fotó senkit nem sértett név szerint, csak egy jelenséget mutatott meg. Ez az utasítás a legrosszabb önkényuralmi időkre emlékeztet. Jó mentőhöz méltón azért megpróbálom majd ezt az ósdi görög intézményt újraéleszteni. A nagy Cenzornak meg üdvözletem. Ui. : Kíváncsi vagyok, hogy mikor kapom a következő értesítést, illetve törlési utasítást.”

Megkeresésünkre a fenti bejegyzés szerzője ezt közölte: „Legyen annyi elég, hogy komoly írásbeli fenyegetésen vagyok túl. Nyilatkozni ezért nem merek. Ezek mindent kinyomoznak. Egy szlogen kicsit kifordítva: Szolgálunk és félünk!”

Egy mentős felesége arra figyelmeztet: „Az omsz-nél 1 like-ért már fegyelmi jár. A férjem is most kapott, mert leírta a szimpla véleményét. gusztustalan és nevetséges az egész, de azt hiszem, a demokrácia tényleg megdöglött ebben az orszàgban.”

Egy biztos: a mentőknek jól meg kell gondolniuk, mit írnak vagy osztanak meg saját vagy más felhasználó profiloldalán, három figyelmeztetés után ugyanis fegyelmi tárgyalás és akár kirúgás is járhat.

Csak jót vagy semmit!

Mártai István, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója idén februárban alkotta meg az úgynevezett “Facebook-szabályzatot”, amely konkrét utasításokat tartalmaz a „bajtársnőknek és bajtársaknak” a közösségi média használatára vonatkozóan.

A főigazgató az OMSZ „jogos gazdasági érdekei, jó hírneve védelme, valamint a beteg-, az adatvédelmi és a kegyeleti jogok maradéktalan érvényesítése érdekében” arról tájékoztatta valamennyi munkatársát, hogy szükség esetén betekint a közösségi oldalakon („facebook, iwiw, mentőállomások honlapjai, nyilvános fórumok stb.”) közzétett véleményébe, valamint “megosztott egyéb médiatartalmába”.

Mártai István, Győrfi Pál (Mártai István, Győrfi Pál)
Mártai István, Győrfi Pál
Fotó: Neményi Márton

A szabályzatra – Győrfi Pál szóvivő szerint – azért volt szükség, mert „a mentődolgozók munkájuk során olyan adatok, információk birtokába jutnak, melyek közzététele, nyilvánosságra hozatala sértheti a betegek jogait vagy más érintettek személyiséghez fűződő jogait”.

Ugyancsak fontos szempont, hogy a „hitelesség látszatát keltő, ám megalapozatlan, egyéni vélemények tényként való beállításával, közzétételével a mentőszolgálat közalkalmazottai ne gyengítsék a lakosság mentőkbe vetett bizalmát”. (Mint arról korábban beszámoltunk, néhány mentős az év elején magatehetetlen betegeket fényképezett, és a fotókat gúnyos kommentárokkal töltötte fel egy közösségi oldalra. A botrány kirobbanása után eljárás indult ellenük.)

Az utasítás egyebek mellett arra hívja fel a mentődolgozók figyelmét, hogy a közösségi oldalakon közölt vélemények nem sérthetik a munkáltató jó hírnévhez fűződő alapvető jogát, gazdasági érdekeit, nem tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek sérthetik a betegek személyiségi, kegyeleti jogait. A főigazgató szerint a jó hírnév megsértésének számít például a „valós tényeknek hamis színben való feltüntetése, a munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása, egyéni vélemény, álláspont, minősítés közösségi véleményként vagy tényként történő beállítása”.

A mentődolgozók természetesen nem szivárogtathatnak ki szolgálati titoknak minősülő információkat, körleveleket, szabályzatokat, belső levelezéseket és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat.

Felháborodtak a mentősök

Egy szintén neve elhallgatását kérő mentődolgozó korábban elmondta: a többségben már megalkotásakor felháborodást váltott ki a „Facebook-törvény”, de mivel „meg vannak félemlítve, nem mernek lépni az ügyben”. Akiknek „létszükséglet a kis pénz, és esélyük sincs, hogy találjanak másik munkát, annak befogták ezzel a száját. A mentősök büszkén állnak az egyenruhájukban, a Facebookra feltöltött képeiken, büszkék a hivatásukra, amit a mindenkori vezetés az útkaparó szintje alá züllesztett “.

Nem csak az OMSZ-nél tilos szidni a főnököt

A július elsejével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló munkaadója jó hírnevét, gazdasági érdekeit nem sértheti vagy veszélyeztetheti; a passzus mindezt kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is. Vagyis nemcsak az irodában, hanem akár otthon, a négy fal között sem tanúsíthatunk olyan magatartást, amely alkalmas munkáltatónk helytelen megítélésére. A rendelkezés úgy is értelmezhető, hogy a munkavállaló nem írhat és oszthat meg semmi sértőt a munkáltatójáról például a közösségi oldalakon, különben a cége szankciót alkalmazhat.

A korábban lapunknak nyilatkozó Soós Andrea Klára ügyvéd szerint valószínűleg egyre több olyan per lesz, amely arról szól, hogy a munkáltató azért válik meg az alkalmazottjától, mert az számára elfogadhatatlan megjegyzést tett közzé valamelyik közösségi oldalon vagy akár a blogjában.

Felmondási kockázat az őszinteség

Bár a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, ez onnantól kezdve megváltozik, hogy a munkavállaló nemcsak barátokat, hanem például ügyfeleket is felvesz ismerősnek, és így bejegyzéseit „mindenki” látja.

„Amint kapcsolatba lépünk ezeken az oldalakon „külsősökkel”: ügyfelekkel, munkapartnerekkel, kilépünk a magánszférából. A munkaadó elméletben a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében figyelheti, de a gyakorlatban igazából mindent ellenőrizhet. Ez azonban azt a lehetőséget is magában rejti, hogy akár a munkavállaló is perelhet személyhez fűződő jogainak megsértése miatt. Például mondhatja azt egy pályázó, hogy a Facebook-oldalán feltüntetett nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés érte, amiatt nem kapta meg az állást” – magyarázta az FN24-nek az ügyvéd, aki szerint a közösségi oldalakon személyes profillal jelen lévő munkavállalónak olyannyira behatárolt a véleménynyilvánítási szabadsága, hogy kártérítési felelősséggel is tartozhat érte, és fel is mondhatnak neki.

A jó hírnév mindenek előtt

Kerestük az Országos Mentőszolgálatot, hogy megtudjuk, pontosan milyen közösségi oldalon folytatott tevékenység minősül a Facebook-törvény megsértésének, és hogy egy nemkívánatos lájk valóban fegyelmit vonhat-e maga után, illetve, hogy kik figyelik a kollégáik virtuális aktivitását, egyáltalán honnan szereznek tudomást a bejegyzésekről.

Győrfi Pál a következő tájékoztatást adta. “Szó sincs „folyamatos megfigyelésről”, célunk nem a mentődolgozók szabadságának korlátozása, hanem az Országos Mentőszolgálat jó hírének védelme, a szolgálattal, feladatellátással kapcsolatos téves, félrevezető, lejárató tartalmak közzétételének megelőzése, a személyiségi jogok védelme. A közösségi média felülete nem tekinthető magánszférának, hiszen az ott leírtakat széles, a családi körön kívül eső nyilvánosság is eléri, olvassa, ezért amennyiben a szabályzatban foglaltakat megszegő közzétételről szerzünk tudomást, a felelőst figyelmeztetésben részesítjük, súlyos esetben eljárást indítunk.”

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.