Az ókori görög orvosok, fejlett gyógymódok hiányában a szaglásukat használták a betegségek diagnosztizálására. Az édesebb, gyümölcsös leheletet a cukorbetegség jellemzőjének tartották, míg a fetor hepaticusként nevezett kellemetlen szagot a májelégtelenség jeleként kezelték. A tudósok azóta bebizonyították, hogy az ókori görögöknek igazuk volt: a fent említettek mellett sok más betegség, köztük a fertőző betegségek is jellegzetes szagot árasztanak, ami megmutatkozik a leheletben – írja az IFLScience.
1971-ben a Nobel-díjas kémikus, Linus Pauling 250 különböző gáznemű vegyi anyagot számolt meg a leheletben. Ezeket az anyagokat illékony szerves vegyületeknek vagy VOC-oknak szokták nevezni, Pauling felfedezése óta pedig több száz további VOC-ot fedeztek fel leheletünkben. Ezek többsége jellegzetes szagú, ugyanakkor némelyiknek olyan szaga van, amelyet már nem érzékel az orrunk.
A kutyáknak sokkal jobb a szaglásuk, mint az embereknek, így több betegséget tudnak kiszimatolni, mint mi. Az ember legjobb barátjánál azonban még pontosabb eredményt biztosít a tömegspektrometriája, amely bél-, bőr- és légúti betegségeket is felderíthet, valamint olyan neurológiai betegségekre is bukkanhat, mint a Parkinson-kór. A kutatók úgy vélik, hogy egy napon bizonyos betegségeket pusztán egy készülékbe lélegezve diagnosztizálni lehet majd.
A légzés nem az egyetlen VOC-forrás a szervezetben, a bőrből, a vizeletből és a székletből is lehet mintát gyűjteni. A bőrből származó VOC-ok több millió bőrmirigy munkájának eredményei, amelyek eltávolítják a szervezetből az anyagcsere során keletkező hulladékot, valamint a bőrünkön élő baktériumok és más mikrobák által termelt anyagokat. Az izzadás extra tápanyagokat termel ezeknek a baktériumoknak az anyagcseréhez, ami különösen szagú illékony szerves vegyületeket eredményezhet.
A tudósok úgy vélik, hogy a bőr VOC-jai betekintést nyújthatnak abba, hogy a mikrobiom baktériumai és az emberi test hogyan működnek együtt egészségünk megőrzése érdekében. Kutatások bizonyítják, hogy a bőrből származó illékony szerves vegyületek savassága alapján meg lehet különböztetni a hímeket a nőstényektől, sőt még a nagyjából életkort is. Így a jövőben ez a tudományos terület még nagyobb érdeklődésre tarthat számot.
