Hat napon keresztül zajló, több mint 12 ezer földrengés után július 10-én, hétfő délután a magma áttörte a felszínt és újra vulkánkitörés kezdődött az izlandi Reykjanes-félszigeten. 2021-ben 800 év nyugalom után hasadt fel a föld és folyt láva e területre, ami valószínűleg egy hosszan, akár évtizedekig is eltartó, kisebb-nagyobb szünetekkel folyó vulkáni ciklus kezdete volt. 2021-ben 6 hónapon keresztül tartott a vulkáni működés, majd tavaly augusztusban három hétig.
Már úgy tűnt, megnyugszik
A jelenlegi vulkánkitörés előjelei nagyon hasonlóak voltak az előző két kitöréshez: erőteljes földrengések, egyre sekélyebb mélységben kipattanó földmozgások, gyors magmafeláramlás a földköpeny felső részéről, és ehhez kapcsolódóan erőteljes felszínfelpúposodás, csökkenő földrengések.
– írja a 24.hu-nak eljuttatott közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, a Kőzettan-Geokémiai tanszék és az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
Hasonló előjeleket már korábban is megfigyeltek, nemcsak az izlandi vulkánkitörések előtt, hanem 2011-ben a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro, majd 2021-ben a La Palma szigeten történt vulkánkitörés előtt is. A földrengések csitulása bár megnyugvást jelenthet a környéken lakóknak, azonban úgy tűnik ez egy jel: a magma már olyan közel van a felszínhez, hogy ott már nem törik a kőzettest, hanem rugalmasan változtatja alakját a magma magas hőmérséklete miatt.
https://www.youtube.com/watch?v=8hUuEvvbXlo
A számítások szerint Izlandon a kitörés előtti napokban a magma már csak 500 méter mélyen volt a felszín alatt. Itt egy kicsit megakadt, majd hétfő délután mintegy 900 méter hosszan felhasította a felszínt nem sokkal az előző két vulkánkitörés helyszínéhez, a Litli Hrútur hegy lábánál. Lávafüggöny csapott fel, a lávafolyam pedig szétterült a lapos felszínen.
Négymillió köbméternyi láva
Azóta már több mint négy millió köbméternyi láva terült szét a felszínen. Immár nem egy hasadékon, hanem úgynevezett kitörési fröccskúpon keresztül zajlik a kitörés. A láva déli irányban mozog és a hétvégén eléri a korábbi, 2022-es kitörés lávakőzetét, innen könnyen egy másik völgyben folytathatja útját és mozoghat az óceán felé. Ez potenciálisan azzal a veszéllyel ár, hogy elvághatja a déli partvidéken futó útvonalat, talajközelben lefektetett kábelek rongálhat meg.
A terület nem lakott, egyelőre nincsenek veszélyben emberek és anyagi javak, illetve viszonylag sík, így a láva lassan terjedhet szét. A legnagyobb problémát jelenleg a felszínre tóduló gázok és az aljnövényzet égése miatt keletkező füst okozta szmog jelenti. A másik veszélyt pedig a turisták jelentik: az első napokban már több mint 4000-en látogatták meg a kitörés helyét, vállalva a 9 kilométeres utat és ugyanannyit vissza.
Sokan a friss lávára és a fröccskúpra is felkapaszkodtak, csoda, hogy nem történt eddig baleset. Emiatt és az erős, egészségkárosító szmog miatt a rendőrség már második alkalommal zárta le a területet annak ellenére, hogy az előző kitörésekhez hasonlóan óriási az érdeklődés a helyiek és a turisták körében is, hogy közelről láthassák a látványos vulkánkitörést.
A jövő kérdése az, hogy mennyi további magma utánpótlást kap a kitörés és lesz-e újabb helyen felhasadás. A jelenleg kis esélyű, legrosszabb forgatókönyv, amennyiben a Keilir hegy közelében ömlik ki nagy mennyiségű láva, az akár észak-északnyugati irányba is elfolyhat és elvághatja a Keflavik-Reykjavik autóutat.
