Azt már tudjuk, hogy minden egyes ember egyedi ujjlenyomattal rendelkezik, azonban csak most sikerülhetett megfejteni, mikor és miképpen is alakul ki ez a különleges ismertetőjegy. Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei szerint mindezt két fehérjének köszönhetjük, a mintázat pedig már magzati korban elkezd kialakulni – írja a Nature tudományos szaklap.
A Cell tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az ujjlenyomatot egyedivé tevő ívek és hurkok elterülnek, majd összeütköznek az ujjbegyen a fejlődés során, és végül születéskor alakul ki a végső alak. Mindez tulajdonképpen két fehérjének köszönhető: az egyik serkenti a bordaképződést, a másik pedig éppen gátolja azt.
Ezek időszakosan váltják egymást az ujjbegy három különböző pontján (az ujj hegyénél, az ujjbegy közepén, és az ujjbegy tövében lévő gyűrődésnél). Hogy milyen lesz az ujjlenyomat, azt nagyrészt az határozza meg, hogy ez a három régió pontosan hol helyezkedik el.
Hasonlít a szőrtüszőre
Denis Headon, a tanulmány szerzője és munkatársai már 2022-ben végeztek egy kutatást, ami az ujjlenyomatok kialakulásával foglalkozott. A vizsgálatok során megállapították, hogy több olyan, a fejlődésükben szerepet játszó gén is van, amelyek a végtagok változását is befolyásolja. Ugyanakkor azt is észrevették, hogy közülük több inaktív volt az ujjlenyomat fejlődése során, vagyis nem játszottak szerepet a kialakulásában.
Hogy többet megtudjanak a mintázatok keletkezéséről, a szakemberek azt követték nyomon, hogyan jelennek meg az ujjlenyomatok a magzati fejlődés során. Az anatómiai vizsgálatok és a génaktivitás elemzése kimutatta, hogy az ujjlenyomat-bordákat alkotó sejtek kezdetben a szőrtüszőkre hasonlítottak. A különbség az volt, hogy ezek nem ágyazódtak be annyira mélyen a bőrbe.
A folyamatot Alan Turing ismert brit matematikus nyomán Turing-mechanizmusnak nevezték el. Az Enigma-kód feltörője 1952-ben jelentette meg tanulmányát a természetben előforduló, szabályosan ismétlődő mintázatok matematikájáról. A kutatók azt találták, hogy a WNT fehérje – amely a szőrtüsző fejlődésében jut fontos szerephez – serkenti a bordák kialakulását, míg a BMP molekula gátolja ezt. Ez a kettő alkotja meg a Turing-mechanizmust.
