Marco BELLO / AFP
Tudomány

Katasztrófát is okozhat a milliárdosok hajtotta új űrverseny

Újból a hidegháború űrversenyéhez hasonló esemény zajlik, de ezúttal a legfejlettebb országok mellett milliárdosok magáncégei is beszálltak a beláthatatlan következményekkel járó versengésbe.

A hidegháború egyik meghatározó eseménye volt az űrverseny, amely 1957-ben a Szputnyik-1 műhold fellövésével vette kezdetét és egészen a hetvenes évekig tartott. Az időszak óriási technológiai ugrást eredményezett: egyik legnagyobb és leghíresebb teljesítménye az Apollo-11 küldetés, amely során először lépett ember a Hold felszínére. Elterjedt nézet, hogy ezzel az Egyesült Államok megnyerte az űrversenyt, és bár ezután is indultak missziók a földön kívülre, a versengés vitathatatlanul lecsendesedett. A valódi lezárást mégsem Neil Armstrong holdsétája, hanem a Szovjetunió felbomlása, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programja hozta el. Sokáig úgy tűnt, a történelem ezen fejezete végleg lezárult, az elmúlt években azonban újra felütötte fejét a világűr meghódítására törekvő versengés.

Új űrverseny kezdődhet

Az ISS a nemzetek közötti együttműködés jelképévé vált, de ez a szimbólum súlyosan sérült, amikor az oroszok bejelentették, hogy 2024-től kiszállnak a projektből és saját űrállomást építenek. A döntésben feltehetőleg komoly szerepet játszott az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültség fokozódása. Clarence William „Bill” Nelson, a NASA vezetője már 2021-ben megjegyezte, hogy a partnerség felbomlása új űrversenyt eredményezhet. Többek között az ilyen nemzetek közötti súrlódás is okozta, hogy az űrkutatás 2022-re annyira felélénkült, hogy sokan már úgy gondolják, el is kezdődött az új űrverseny. Az előzővel ellentétben a mostani versengés viszont nem kétszereplős.

Kína ugyanis nemcsak az okostelefon-piacon vetekszik amerikai konkurenciájával, de az űrkutatásba is nagy erőkkel szálltak be. Egyesek ugyan vitatják, hogy a kínai űrprogram labdába rúghat, mások szerint a jövőben akár felül is múlhatja az amerikait, noha egyelőre az USA kétségtelenül több tapasztalattal és nagyobb büdzsével rendelkezik az űrkutatás terén. Éppen ezért az ázsiai országnak partnerre lesz szüksége, ha lépést akar tartani – a jelek szerint erre ők is rájöttek, hiszen közös holdbázist terveznek az oroszokkal.

A holdbázis építés sarkalatos pont lehet: jelenleg a NASA is erre törekszik az Artemis-program keretein belül, melynek célja tartós emberi jelenlét kialakítása a Holdon. A megvalósításban élen járnak az Artemis-1 elindításával.

A verseny tétje

A hidegháború idején a kompetíció főleg az erőfitogtatásról és a nemzetek közötti feszültség békés levezetéséről szólt, napjainkban egészen más a helyzet. Az országok gazdaságának működésében már jelentős szerepet játszanak a műholdak, hiszen a telefon- és internetszolgáltatás, a bankok és a navigációs szoftverek működése a szatelitekre támaszkodik. Emiatt, ha valamelyik hatalom képessé válna a műholdak gyors és hatékony kiiktatására, potenciálisan megbéníthatnának más országokat, ezzel óriási katonai előnyre szert téve. Ezért a műhold elleni fegyverek tesztjei rendszerint komoly nemzetközi felháborodást váltanak ki.

A hadviselés szempontjából szintén nagyon kedvezőek az úgynevezett kémműholdak, amelyeket megfigyelésre, információ szerzésre használnak. Ezek fellövéséhez és megtartásához elengedhetetlen a hatékony űrprogram, hiszen precíz és rutinos mérnökök munkáját igényli.

Emellett egyre közelebb kerülünk az űrbányászat megvalósításához is, amelynek köszönhetően elképesztő mennyiségű nyersanyaghoz juthatunk hozzá. Jobban mondva: juthat hozzá az, aki elsőnek ér oda, mert a jövőbeni kitermelés annak lesz a legegyszerűbb, aki a legnagyobb űrbéli jelenlétet alakítja ki a következő években, a profit lehetősége pedig az említett nemzetek mellett más szereplőket is versenyre késztet.

A milliárdosok is beszálltak

Elon Musk, a világ jelenlegi leggazdagabb embere 2002-ben alapította meg SpaceX nevű cégét, amely mára a NASA bevett partnerévé nőtte ki magát, ezt bizonyítja, hogy több közös küldetést is végrehajtottak már és a jelenleg zajló Artemis-programban is együttműködnek. A Tesla tulajdonosának űrcége elsősorban a Mars-missziók és az űrturizmus kiépítésének tervezéséről ismert, de sok más dologgal is foglalkozik.

Nem titok, hogy jó biznisz a hadiipar, hiszen a legtöbb ország rengeteg pénzt fordít seregének fejlesztésére, hátránya viszont, hogy a nyilvánosság szemében általában negatív, ha valaki fegyvergyártásból vagy -kereskedelemből gazdagszik meg. Az űrkutatást ezzel szemben könnyű az emberiség és a tudomány javát szolgáló iparágnak beállítani, pedig a két ágazat sokkal közelebb áll egymáshoz, mint elsőre gondolnánk.

Az elmúlt években a SpaceX lőtt fel kémműholdat, illetve rengeteg másik szatelitet is a Starlink projekt megvalósításának érdekében. Ezek felhasználhatók akár harcászati célokra is, tehát sok pénzért bérbe lehet adni őket hadseregeknek: ebből kiindulva pedig minél több a műholdja valakinek, annál nagyobb a potenciális bevétele, és ami még fontosabb: a befolyása.

Jelenleg Musk vállalata birtokolja a világon üzemben lévő összes műhold 35 százalékát, emiatt Stephane Israel, az Arianespace vezetője attól tart, a milliárdos idővel teljesen kisajátíthatja a világűrt.

Az űr kisajátítását persze gátolja az 1967-es „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” (Világűrszerződés), de a megállapodást az elmúlt években rengeteg kritika érte, mondván ez elavult és nem tartott lépést a technológia fejlődésével. Ezt az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is felismerte, már tervezik a frissítését.

A monopolhelyzet kialakulását igyekszik megakadályozni Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója és Richard Branson, a Virgin Galactic létrehozója is, hiszen ők is szeretnének egy szeletet a világűrből befolyó pénzből és hatalomból. A SpaceX-hez hasonlóan mindkét cég céljai között szerepel a kereskedelmi űrutazási szolgáltatás kiépítése, ezzel Musk versenytársainak számítanak – főleg Bezos, aki a Starlinkhez hasonló projektet is tervez.

Az, hogy több cég is dolgozik az űrturizmus kiépítésén, persze még nem jelenti azt, hogy közel kerültünk a bárki számára elérhető űrrepüléshez. Bransonnál egy menetjegy ára 102 millió forintba kerül, tehát csak igen kevesen engedhetik meg maguknak. És az űrturizmus létrehozására irányuló ambíciókat – a potenciális veszélyek, következmények, illetve az igazságtalanság miatt – számos bírálat éri.

Kockázatos lehet az űrutazás

A világ már 1970-ben ízelítőt kapott az űrutazás sötét oldalából az Apollo-13 vészhelyzet következtében. Akkor egy oxigéntartály felrobbanása sodorta életveszélybe a küldetés három főből álló legénységét, 16 évvel később pedig a Challenger-katasztrófa vette el hét űrhajós életét. Ez persze évtizedekkel ezelőtt volt, és jogosan gondolhatnánk, hogy mára a technológia fejlődésének köszönhetően az űrutazással járó veszélyek minimálisra csökkentek, de sajnos nem ez a helyzet.

Az asztronautákat nemcsak a műszaki problémák okozta meghibásodások fenyegetik, hanem a környezetük is. Jelenleg nagyjából 11 000 műhold és rengeteg űrszemét kering a Föld körül, ezek pedig olyan akadályt képeznek, amely még nem létezett a hidegháború idején. A tapasztalt sofőrök tudják, ha sok autó van az utakon, nagyobb az esély egy balesetre, és az űrben sincs ez másképp: minél több tárgy kering Föld körüli pályán, annál nagyobb valószínűséggel ütközik valamelyik egy utasokat szállító űrhajóba. Az elmúlt években a Nemzetközi Űrállomásnak is többször kellett manővereznie ütközésveszély miatt.

Nem csak az űrhajósok vannak veszélyben

A verseny felélénkülésével természetesen megszaporodtak az űrügynökségek és a magánűrcégek küldetései, a Kínai Nemzeti Űrügynökség például 2021-ben rekordnak számító 55 sikeres kilövést hajtott végre. A jelek szerint azonban a kilövések gyakorisága a biztonság rovására történik, ugyanis évről évre bukkannak fel videók a közösségi oldalakon arról, hogy kínai rakéták vagy azok darabjai csapódnak be lakott területeken vagy azoktól nem messze.

2018-ban egy rakétameghajtó zuhant le lakott házak közelében, egy évvel később pedig a Twitteren tűntek fel képek és videók, amelyeken egy hszicsangi kilövés után egy településre zuhant, mérgező üzemanyaggal töltött gyorsítórakéta okozta pusztítás látható.

A legismertebb ilyen eset a CZ-3B szerencsétlenség, amely során egy hordozórakéta az elemelkedés utáni másodpercekben letért a pályájáról és lakott területen ért földet, majd felrobbant. A tragédiában hivatalosan nyolcan vesztették életüket, de sok nyugati forrás arra gyanakszik, valójában több száz áldozattal járt a sikertelen kilövés, a kínai kormány pedig megpróbálta eltussolni ezt. Emellett már idén is zuhantak vissza a földre kínai rakétatartozékok.

Nem csak Ázsiában kockázatos az űrkutatás: augusztusban egy ausztrál férfi földjére csapódott be egy óriási, nagyjából háromméteres űrszemét. Később kiderült, hogy a panel a SpaceX 2020-as Crew-1 missziójának űrkabinjához tartozott. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor Elon Musk privát űrprogramja élőlényeket veszélyeztetett, egy másik alkalommal védett területen okozott bozóttüzet a SpaceX egyik rakétája.

Környezeti károk

Az űrutazás rendkívül környezetszennyező. Egy rakétakilövés nagyjából negyvenszer annyi káros anyagot bocsát a légkörbe, mint egy autó egy egész esztendőben: aki látott már felvételt ilyen eseményről, az tudja, hogy mennyi füsttel jár. Eloise Marais, a Londoni Egyetem földrajztudósa szerint kilőni magunkat az űrbe megközelítőleg százszor akkora karbonlábnyommal jár, mint egy hosszú repülőút. A klímaváltozás fokozódásával könnyen lehet, hogy az egész világ nagy árat fog fizetni a gazdasági elit új tervei miatt.

Mást is aggaszt, hogy a milliárdosok saját űrversenyt rendeznek, miközben rekord mértékű hőhullámok tűzokádó sárkányként sütik meg a tengeri élőlényeket?

– jellemezte frappánsan a helyzetet Robert Reich, az USA egykori munkaügyi minisztere.

Karen Rosenlof, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tudósa szerint beláthatatlan, milyen hosszú távú hatásai lesznek a rendszeres rakétakilövéseknek, mivel olyan helyekre bocsátanak ki káros anyagokat, ahová általában nem szokás.

Megéri mindez?

Elhozza az új űrverseny az ígért értékes nyersanyagokat és a technológiai fejlődés aranykorát, vagy nem több az egész államok és milliárdosok törtetésénél a még nagyobb hatalom és vagyon megszerzéséért? A Föld tökéletesen bemutatja, hogy a nagyvállalatok és a leggazdagabb országok előszeretettel zsákmányolják ki a bolygó erőforrásait és a náluk gyengébbeket a következményekkel mit sem törődve. Nehéz elképzelni, hogy a légkörön kívülre lépve megváltozna ez a helyzet, ezért érthető az eseményeket aggódva figyelők álláspontja.

Természetesen nem várható el az űrkutatás teljes és végleges leállítása, az azonban bizonyos, hogy szigorú nemzetközi szabályozásra van szükség az esetleges tragédiák elkerüléséhez, és azért, hogy ezt a tudományt és iparágat az egész emberiség, ne csak a felső egy százalék érdekében használják.

Ajánlott videó