On-farm, avagy így működünk együtt a magyar gazdákkal

Napjainkban a fenntarthatóság, a környezet megóvása egyre több ember számára válik fontos szemponttá. Az ilyen típusú törekvések az élet megannyi területét érintik: az energiafogyasztás átalakításával, illetve a hulladékmennyiség mérséklésével egyaránt csökkenthetjük a bolygóra nehezedő nyomást.

Meghatározó irány továbbá, hogy a mindennapi termékek előállítása fenntartható módon történjen. Az ökológiai gazdaságokból származó alapanyagokat használó ruhák, szépségápolási cikkek népszerűsége itthon is folyamatosan nő, egyre nagyobb számban jelennek meg a drogériák és egyéb üzletek polcain.

Az ökológiai gazdaságok – köznapi nevükön biogazdaságok – Magyarországon egy izgalmas kutatási módszerrel, az on-farm megközelítéssel is összefonódtak. Ezen szemlélet célja, hogy az értéklánc szereplői gyakorlatközpontú eredményeket érjenek el a fenntartható mezőgazdaság kutatás-fejlesztésében.

Tíz éve indult a projekt

„Az on-farm hálózat itthon 2012-ben indult az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kezdeményezésére” – nyilatkozta a 24.hu-nak Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője. A szakértő szerint a gyakorló gazdák körében van egyfajta szkepticizmus a tudományos világgal szemben, és az eredmények valóban nem mindig találkoznak a mindennapi igényekkel.

A magyar kutatók ennek orvoslására külföldön találtak jó példákat, 2012-ben már Svájcban, Ausztriában és Németországban is működtek on-farm kezdeményezések.

Ezen projektekben hatékonyan tudták bevonni a gazdálkodókat, akik a vizsgálati kérdések meghatározásától a megvalósításon át az eredmények megosztásáig mindenben részt vettek. A megközelítésnek köszönhetően a termelők sokkal inkább maguknak érezhették a kísérleteket, így pedig az eredmények a gyakorlatba is könnyebben átmentek.

A hatékonyságot az ÖMKi-nél is felismerték, kis magánkutató-intézetként pedig a praktikum is fontos szempontnak bizonyult.

Az on-farm szemlélet viszonylag költséghatékony módja az agrárkutatásnak, hiszen a gazdálkodó területén, az ő gépesítésével lehet kísérleteket megvalósítani

– mondta Dr. Drexler Dóra.

A magyar szakértők a hazai kezdetek óta fokozódó nyitottságot tapasztalnak: bár a kezdeményezés biogazdákkal indult, az utóbbi időkben a konvencionális termelők részéről is nő a megkeresések száma. Egyre többen ismerik fel az ipari mezőgazdaság korlátait és kihívásait, amelyekre csak a gyakorlati kutatások adhatnak megoldást.

Fókuszban a környezeti problémák

Dr. Drexler Dóra szerint az on-farm kutatások keretében sokrétű kísérletezés folyik, többek között őszibúza-fajtatesztekkel és a szőlősorok talajeróziójának mérséklésével, biodiverzitásának fokozásával is foglalkoznak. „Volt egy nagyon népszerű méhészeti kutatásunk is, most pedig az állattenyésztésben a digitális szenzorok alkalmazhatóságát vizsgáljuk a legeltetett húsmarha-tartásban. Kertészeti, szántóföldi, állattenyésztési, szőlészeti és kiemelten a talajélet megőrzésével foglalkozó on-farm kutatásaink is vannak” – tette hozzá a szakértő.

A hasonló kísérletek napjainkban kiemelt fontosságúak, hiszen a modern mezőgazdaság a klímaváltozástól a talajerózión át az invazív fajok megjelenéséig rengeteg kihívással néz szembe, sőt, ezek közül sokhoz maga is jelentősen hozzájárul. Mint Dr. Drexler Dóra kiemelte, vizsgálataikban

kiemelten foglalkoznak ezekkel a problémákkal, a talajművelés terén például azt kutatják, hogy miként lehet kémiai növényvédő szerektől és műtrágyáktól mentesen, regeneratív módon javítani a talaj állapotán, csökkentve ezzel a külső input anyagoktól való függőséget.

A szőlősök esetében, egy LIFE projektben azt is elemzik, hogy a sorközök ökoszisztéma-szolgáltatásait hogyan javíthatják őshonos, sokfajú magkeverékekkel. „Az alapvető cél itt az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozása, a szőlősök természetes ellenállóképességének növelése. Ősgabonákkal is foglalkozunk, amelyek elég extenzív növények, azokon a területeken is nagyon jó minőségű termést lehet velük elérni, ahol a kenyérbúza már nem nő meg. Van egy palántanevelő-közeg fejlesztésére irányuló kutatásunk is, amelyben a tőzeget szeretnénk kiváltani körforgásos gazdálkodásból származó alapanyaggal, így zöldkomposzttal, ezzel segítve a megújuló erőforrások felhasználását és a vizes élőhelyek megőrzését” – nyilatkozta a szakértő, aki szerint valójában minden vizsgálatuk kapcsolódik valamilyen módon a környezet kedvezőtlen átalakulása elleni küzdelemhez.

Az on-farm megközelítés és a fentiekhez hasonló kísérletek hazai sikereit jól bizonyítja az egyre növekvő népszerűség. A hálózathoz mára nagyjából száz partner csatlakozott be az ország minden régiójából. Az ÖMKi on-farm hálózata példaként jelenik meg az Európai Unió által indított, a mezőgazdaság fenntartható átállását célzó kiemelt kutatás-fejlesztési programokban is.

Giving Friday a dm-ben

A dm átszínezi a Black Friday napot, és a november 25-i forgalom 5%-át az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Zöld Kör egyesület projektjére ajánlják fel, hogy bárki kipróbálhassa a biogazdálkodás fortélyait, kiterjesztve ezzel az on-farm projekt eredményeit a lakossági felhasználókra is.

 

A cikk a dm támogatásával készült.