A Frontiers in Psychology szaklapban megjelent tanulmány szerint a megkérdezett fiatalok 41 százaléka nem tudott különbséget tenni a neten terjedő valós és hamis egészségügyi hírek között – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. Csak a résztvevők 48 százaléka tudta többször kiszúrni, ha egy hírrel meg akarták téveszteni, és a megkérdezettek 11 százaléka hitelesebbnek tartotta az álhíreket, mint a semleges, hiteles híreket.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy szükség van a tinédzserek jobb képzésére ahhoz, hogy eligazodjanak egy olyan világban, amelyben ennyire hatékonyan terjednek a hamis egészségügyi hírek.
Az egészségügyi félretájékoztatás és a dezinformáció komoly közegészségügyi aggályt jelent, az elmúlt néhány évben egyre nagyobb mértékben terjedtek az álhírek a közösségi média platformjain is. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az online egészségügyi üzenetek többnyire hiányosak és pontatlanok, és potenciálisan káros egészségügyi információkat tartalmaznak.
Az üzenetek hitelességével kapcsolatos kutatások többsége a felnőttekre irányult. Dr. Radomír Masaryk, a Comenius Egyetem kutatója és kollégái most azt vizsgálták, hogy a tinédzserek felkészültek-e az interneten megjelenő nagy mennyiségű egészségügyi álhírek kezelésére. „Mivel a serdülők gyakran használják az internetet, általában azt várjuk, hogy már tudják, hogyan kell megközelíteni és értékelni az online információkat, de úgy tűnik, ennek az ellenkezője igaz” – mondta Masaryk.
A tinédzserek egy gyakran figyelmen kívül hagyott csoport, akiknél nagyobb a kockázata annak, hogy hamis egészségügyi hírekkel találkoznak. Mint úgynevezett „digitális bennszülöttek”, ők a világ leginkább összekapcsolt csoportja, 71 százalékuk használja az internetet.
Az üzenetek megbízhatóságával kapcsolatos, serdülőkkel végzett korábbi kutatások öt szerkesztői elemet azonosítottak, amelyek az üzenet vélt hitelességére következtetnek:
- szuperlatívuszok,
- clickbait,
- nyelvtani hibák,
- tekintélyre való hivatkozás és
- félkövér betűtípus.
Masaryk és munkatársai erre a korábbi tanulmányra támaszkodva olyan kutatást terveztek, amivel értékelhetik az egészségügyi online üzenetek tartalmával és formátumával történő manipuláció hatását. 300 középiskolásnak (16 és 19 év közöttiek) mutattak hét rövid cikket a különböző gyümölcsök és zöldségek egészségjavító hatásairól. Az üzenetek különböző szintűek voltak: hamis üzenet, valódi semleges üzenet és valódi üzenet extra szerkesztői elemekkel (a fent említett öt). A résztvevőket ezután arra kérték, hogy értékeljék az üzenetek megbízhatóságát.
A résztvevők 48 százaléka jobban bízott a semleges egészségügyi üzenetekben, mint a hamisokban. A résztvevők 41 százaléka azonban a hamis és a valódi, de semleges üzeneteket egyformán megbízhatónak értékelte, 11 százaléka pedig a valódi semleges egészségügyi üzeneteket kevésbé tartotta megbízhatónak, mint a hamis egészségügyi üzeneteket.
A kutatásból továbbá úgy tűnt, hogy a tinédzserek nem a szerkesztési elemek alapján döntöttek az üzenet megbízhatóságáról. A clickbait például egyáltalán nem működött az esetükben. A szerzők azt javasolják, hogy ebben az életkorban érdemes koncentrálni az egészségügyi nevelésre és a médiaműveltségre, valamint az olyan készségekre, mint az analitikus gondolkodás és a tudományos érvelés.