Tudomány zöldövezet

Ezért szárad és lángol Dél-Európa

Mauro Ujetto / NurPhoto / AFP
Mauro Ujetto / NurPhoto / AFP
A nyári Mediterráneumra jellemző alacsony páratartalmat a melegebb levegő „felszívja”, nehezebben alakul ki csapadék.

Magyarországon szárazságot, hőhullámot tűrve, viharokkal dacolva, de viszonylag kijövünk az időjárással. Ugyanez már kevésbé mondható el Földünk más tájairól, sőt az idén már egészen közel hozzánk, a mediterrán térségben is húsba vágóan érződnek az éghajlatváltozás hatásai. Megdöbbentő felvételeket látunk a Pó folyó néhol csaknem teljesen kiszáradt medréről, egyre nagyobb gondot jelentenek az évről évre mind gyakrabban fellángoló erdőtüzek – Dél-Európa látványosan szenved a magas hőmérséklettől és a vízhiánytól.

Mi az oka a Mediterráneumot sújtó csapadékhiánynak? Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa szerint a meleg: magasabb hőmérsékleten a levegő nehezebben válik telítetté, több vizet tud ugyanis magába fogadni, így korlátozva a felhőképződést. Ha ugyanaz a mennyiségű víz van a légkörben, mint a korábbi évtizedekben, az már a magasabb hőmérséklet miatt kevesebb csapadékot okoz az olyan forró területeken, mint amilyen a Földközi-tenger medencéje a nyári hónapokban. Ráadásul

ugyanaz a jelenség, ami kontinensünk déli tájainak szárazságát okozhatja, a sarkkör térségében bőséges havazásokat generál, arrafelé ugyanis korábban túl hideg volt télen intenzív havazás kialakulásához.

Meleg és hideg összecsap

A levegő hőmérsékletén múlik, hogy mennyi párát tud megtartani, és hol van az a pont, amikor túltelítődik, és megkezdődik a felhőképződés, majd elered az eső. A példa kedvéért egy 20 Celsius-fokos légtömeg köbméterenként 17,3 gramm vizet képes megtartani, 30 fokon viszont már 30,4 grammot.

A Földközi tenger térségére alapvetően igaz, hogy a csapadék nagy része a téli félévben érkezik. Ilyenkor nagy a hőmérsékleti kontraszt, az északról áramló hideg levegő keveredik a térség meleg, páradús levegőjével, hirtelen lehűl, a vízgőz kicsapódik, és elered az eső.

Nyáron a hőkülönbség nyilvánvalóan jóval szerényebb, ezért a májustól szeptemberig tartó időszakban eleve kevesebb a csapadék, a mediterrán nyár legendásan meleg és száraz. De nem „csontszáraz”, mint akár idén. Az Atlanti óceán-hatása is érvényesül, vagyis ökölszabály szerint Portugáliától a Közel-Kelet felé haladva eleve kevesebb az eső.

Gian Marco Benedetto / ANADOLU AGENCY / AFP Spanyolország, 2022. június 20.

Ami van, azt a levegő megtartja magának

Mi történik most? Éghajlatunk egyre intenzívebben melegszik – nagyjából a ’80-as évek közepétől váltott nagyobb fokozatba –, illetve hőhullámok is gyötrik a térséget. A hőmérséklet nemcsak a felszínen, hanem magasabb légrétegekben, a felhők képződési szintjén is jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben. És minél magasabb a hőmérséklet, annál több párát „zár” magába, annál nehezebben csapódik ki a vízgőz.

Magyarán a meleg levegő több nedvességet szív be, több nedvesség viszont nincs

– mondja a szakember.

A példa kedvéért: a mediterrán térség levegőjének szerény, nyári vízgőztartalma a magasban 20 fokon mondjuk elérné a telítettséget, esőt produkálna, 23 fokon viszont már nem. És nincs utánpótlás, a fent részletezett okból egyszerűen nincs több nedvesség.

Melegben intenzívebb a havazás

És hogy jön mindehhez a havazás? Úgy, hogy megfordítjuk az egészet. Kanada, Skandinávia, Oroszország északi területein, főleg a csapadékképződés helyének magasságában rendkívüli hidegek vannak, a -20, -25 fokos levegő nagyon hamar telítődik. Ha valaki járt már például Finnországban, az tapasztalhatta, hogy a hó apró szemekben esik és igencsak gyengén, a nálunk látható óriási hópihék ott nem jönnek létre. Pontosabban eddig nem jöttek létre.

A melegedés miatt a melegebb levegőnek magasabb a vízgőztartalma, ezáltal pedig jelentős mennyiségű, nagy pelyhekkel járó havazások, hóviharok alakulnak ki.

Az ilyen hírekre laikusként nem szoktuk felkapni a fejünket, mert hát semmi meglepő nincs abban, ha a sarkkör környékén esik a hó. Csakhogy ez is a klímaváltozás jele, annak a havazásnak az intenzitása és vízmennyisége is messze van a normálistól.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik