Gyakorlatilag minden ember arcán találhatóak olyan atkák, amelyek a sejtek által kibocsátott faggyút fogyasztják. Egy új tanulmányban a szerzők a Demodex folliculorum nevű szőrtüszőatkafajra koncentráltak, a szakértők a mikroszkopikus állatok genetikáját vizsgálták – írja az IFLScience.
Az ízeltlábúak szinte teljesen magányosan élnek, ritkán találkoznak velük versenyző élősködőkkel, és csak genetikailag hozzájuk hasonló atkákkal párosodnak. Dr. Alejandra Perotti, a Readingi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint elemzésük során arra jutottak, hogy az állatok testrészeit szabályzó gének nagyban eltérnek a hasonló fajokétól, mivel a pórusokban való élethez alkalmazkodtak. A DNS-ük egyediségei miatt különleges testi és viselkedésbeli jellemzők alakultak ki náluk.
Egy-egy 0,3 milliméter hosszú atka parányi lábait három egysejtű izom mozgatja, és a legkevesebb fehérjéből épülnek fel a rokonfajok között. Genotípusuk annyira egyszerű, hogy el is vesztették azt a gént, amely a nappali fény hatására történő ébredést szabályozza. Éppen ezért az állatok éjjel aktívak.
A genetikai átalakulások az ízeltlábúak szexuális életét is befolyásolják. A hímek külső nemi szerve testük elején található, és felfelé áll, nagyjából úgy, mint egy orrszarvú tülke. Ennek hatására az atkák csak úgy tudnak párosodni, ha a hím a nőstény alá áll, miközben szőrszálakba kapaszkodnak.
Érdekes módon a fiatalabb atkákban jelentősebb a sejtek sokfélesége. Ez arra utalhat, hogy az állatok egyre inkább szimbiontákká változnak. A szimbiózis mindkét faj számára előnnyel jár, az embereknek például hasznos lehet, hogy az atkák megtisztítják az eltömődött pórusokat.
Az új vizsgálat azt is felfedte, hogy a korábbi feltételezéssel szemben a Demodex folliculorumnak van végbélnyílása. Eddig a szakértők azt gondolták, hogy az állatokban elpusztulásukig halmozódik az anyag, míg végül felszabadul, ami bőrgyulladást okozhat. Perottiék szerint ettől nem kell tartani, a kutatók úgy gondolják, hogy az atkák jelenléte valójában egyszerű, de fontos hasznokkal jár.
