Tudomány

Eddig mindenkit átvert a majomhimlő

Pablo Blazquez Dominguez / Getty Images
Pablo Blazquez Dominguez / Getty Images
A vírusgenomikai vizsgálatok arra utalnak, hogy már hónapok óta észrevétlenül bujkálhat, terjedhet a majomhimlő Afrikán kívül. A helyzet most egészen más, mint májusban volt: kuszább és bonyolultabb, a szakemberek előtt sokkal nagyobb kihívás áll, mint elsőre látszott.

Májusban találták az első majomhimlős eseteket Európában és Észak-Amerikában, azóta a regisztrált fertőzöttek száma már 800 fő körül van. A kezdeti kérdések még ma is megválaszolatlanok, azaz nem ismerjük a fertőzés forrását, és a fertőzési lánc felgöngyölítése egyre nehezebb feladatnak tűnik. Sokáig úgy gondoltuk, hogy egy behurcolás történhetett, majd a vírus úgynevezett szuperterjesztő eseményeken terjedhetett tovább.

Az újabb kutatások azonban megcáfolni látszanak az előbbi feltételezést. „Ez a majomhimlő történet egyre rosszabbul fest” – írta néhány napja a Twitteren Kemenesi Gábor virológus. A genetikai adatok alapján ugyanis a mostani járványtól független eredetű eseteket is találtak Amerikában, ráadásul a jelenlegi járvány egyik korai leágazásaként tekinthető mintát is azonosítottak 2021 novemberéből –

azaz néhány hónapja már emberek körében lehet a jelenlegi járványért felelős vírustörzs.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Dr. Kemenesi Gábort, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusát, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársát kérdeztük.

Hónapok óta terjedhet

A kutatók manapság már rutinszerűen végzik a járványok genetikai vizsgálatát, ennek keretében vírusgenomikai vizsgálatokat végeztek amerikai mintákon, ezek alapján időben és térben egymáshoz képest el tudták helyezni a megbetegedésekért felelős kórokozók származását.

Úgy képzeljük el, hogy ilyenkor felvázolják a vírus „családfáját”, amelyben az ágak különböző vírusváltozatokat jelentenek, ezek járványok esetén csoportokban végződnek. Nagyon laikus módon kisarkítva tényleg olyan, mint egy családfa. Esetünkben pedig az a baj, hogy a mostani esetkutatás mellett felfedeztek olyanokat is amelyek a jelenlegi járványon kívül csoportosulnak, vagyis egy másik ágon vannak.

Az USA-ban három olyan esetet is találtak, amelyek nem egymást fertőzték, és külön eredettel bírnak a mostani járványtól. Ez azt jelenti, hogy lehetnek még esetek azokon túl is, amiket a mostani járvány során várnánk, tehát gyakoribb lehet a vírus kihurcolása Afrikából, mint eddig hittük. Ami még érdekesebb, hogy az egyik amerikai minta a mostani járvány korai leszármazásaként mutatkozik 2021 novemberéből.

E korai leszármazás arra utal, hogy a vírus hónapok óta észrevétlenül bujkálhat, terjedhet Afrikán kívül

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.

Pablo Blazquez Dominguez / Getty Images Egy orvosi laboratóriumi technikus inaktiválja a feltételezett majomhimlőgyanús mintákat a La Paz kórház mikrobiológiai laboratóriumában 2022. június 06-án Madridban, Spanyolországban.

Európai rágcsálók?

Innentől kezdve pedig a helyzet sokkal bonyolultabb, mint eddig gondoltuk, a kontaktkutatásnak immár nagyon messzire kellene visszamennie az időben. Jelenleg kizárólag hipotéziseket lehet felállítani arról, hogy mivel is állunk szemben. E szerint a majomhimlő már hónapok óta csendben terjedhetett emberről emberre tavaly novembertől kezdve, és esetleg idén májusban „talált” olyan szuperterjesztő eseményre, amelyen egy nagyot ugorhatott, és járvánnyá nőhetett.

Elképzelhető az is, hogy egyes, Afrikán kívüli állatcsoportok fertőződtek meg a vírussal, és tőlük származnak különböző esetek, ahol aztán a kórokozó emberek között is vándorolhat, vagy legalábbis gyakoribbá teszi az Afrikán kívüli emberi eseteket, utazási előzmény nélkül. Ez elég borús forgatókönyv, de hangsúlyozzuk, mindeddig nem több feltételezésnél.

A legjobb tudásunk szerint Afrikában a rágcsálók a vírus eredeti gazdái: ha netán európai és amerikai patkányokat „visszafertőztünk”, akkor aztán tényleg megjósolhatatlanná válik, hogy hol és mikor bukkannak fel további fertőzések. Volt már ilyenre példa nem egy alkalommal a történelem során, de a himlőt tényleg nem szabad félvállról venni. A lényeg az, amit a virológus így fogalmaz meg:

A helyzet már egészen más, mint májusban volt: kuszább és bonyolultabb, a szakemberek előtt sokkal nagyobb kihívás áll, mint elsőre látszott.

A feketehimlő rokona

A majomhimlő kórokozója a Poxviridae víruscsalád tagja. A feketehimlő rokona – hasonló tünetekkel jár, de sokkal enyhébb betegséget okoz –, és mióta az 1980-as évektől a feketehimlőt sikerült kiirtani, a majomhimlő vált a legmeghatározóbb, embereket is érintő himlővírussá. Elsősorban állatról terjed emberre, legvalószínűbb természetes gazdái Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, köreikben tünetmentesen terjed és marad fenn.

Smith Collection / Gado / Getty Images

A fertőzés elsősorban bizonyos állatokat érint, sikeres átugrás után azonban emberről emberre is képes fertőzni. Két, genetikailag elkülöníthető „változatát” ismerjük Afrikából, a Kongó-medencei és a nyugat-afrikai variánst. Előbbi súlyosabb lefolyású, utóbbi enyhébb megbetegedést okoz – legalábbis az afrikai adatok alapján, afrikai környezetben. A jó hír, hogy egyelőre úgy fest, az európai és amerikai eseteket a kevésbé veszélyes nyugat-afrikai variáns okozza.

A fertőzött állat vérével, testváladékaival kerülhet emberbe. Emberek közt a tünetekkel, tehát kiütésekkel rendelkező fertőzöttel való közeli testi érintkezés vagy a kiütésekkel fertőzött tárgyak – ruha, ágynemű, törölköző stb. – lehet a „sikeres átvitel” kulcsa.

A betegség és tünetei

A majomhimlő a koronavírusnál sokkal kevésbé fertőz és másképp terjed, főként direkt kontaktus útján adható át a bőrön keletkező, viszkető hólyagocskákból ürülő folyadék által vagy a már gyógyuló, leszáradó kiütések hámjaival. A 7–14 napig tartó lappangási idő után a betegség általános tünetekkel kezdődik:

  • 38,5 Celsius-fok feletti láz,
  • fejfájás,
  • gyengeség,
  • étvágytalanság,
  • kitapintható nyirokcsomók,
  • izomfájdalom,
  • hátfájdalom,
  • majd megjelenek a hólyagok.

Először általában az arcon, majd az egész testen, a nemi szerveken is. A legtöbb eset pár héten belül magától gyógyul, kórházi ellátást nem igényel.

Abban az esetben érdemes jelentkezni a háziorvosnál, ha tudja, hogy olyannal volt együtt, aki igazoltan beteg lett. Ha új foltokat, fekélyeket, hólyagokat talál a testén bárhol, és felmerül a gyanú, különösen, ha új szexpartnere volt az elmúlt pár héten belül, mihamarabb jelentse a háziorvosának telefonon vagy online – javasolja Facebook-bejegyzésében Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik