Tudomány

Tényleg jobban fenyegeti a majomhimlő a melegeket?

Anton Raharjo / ANADOLU AGENCY / AFP
Anton Raharjo / ANADOLU AGENCY / AFP
Súlyos tévhit kezd terjedni a majomhimlővel kapcsolatban: a megbélyegzés nemcsak megengedhetetlen, hanem járványügyi kockázatokat is rejt. A vírus szoros fizikai kontaktussal fertőz emberről emberre, az esetszámok növekedése ellenére még mindig nem indokolt járványtól tartani. A legfontosabb most a fertőzési lánc felderítése.

Egyre terjed a majomhimlő a nyugati világban, immár 16 országban több mint 250 igazolt és gyanús fertőzöttet regisztráltak, a legközelebb hozzánk Ausztriában, Csehországban és Szlovéniában, a helyzet gyorsan változik. Önmagában ez nem egy magas szám, az aggodalmat az okozza, hogy nem ismerjük a vírus forrását és a fertőzési láncot, korábban ugyanis mindig azonosíthatóan afrikai utazással behurcolt egy-egy eset történt.

Meleg férfiak

A vírus eredetének felderítésére megfeszített munka, úgynevezett járványügyi nyomozás folyik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) erről eddig annyit közölt, hogy az esetek halmozódása meleg és biszexuális férfiak körében figyelhető meg. Fontos információ, hiszen jelenlegi, szűkös ismereteink alapján e csoport most a járványkommunikáció eddig egyetlen többé-kevésbé behatárolható célpontja.

Ez viszont a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a majomhimlő melegek körében terjedne, a melegek „hurcolták ide”, vagy a „melegek betegsége” lenne. Pedig néhány kiragadott szó és a közlemények lényegének mellőzése oda vezetett, hogy mindhárom állítás viharos sebességgel terjed a közvéleményben, holott egyiknek sincs semmi alapja. Sőt, esetünkben

a stigmatizálás kifejezetten a vírus terjedésének kedvez, magyarán épp ebből lehet a nagy baj járványügyileg is.

Dr. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársával beszélgettünk arról, hogy miért veszélyes a megbélyegzés, és mit tudunk eddig az európai majomhimlőről.

Szuperterjesztő események

Az első, Nagy-Britanniában felbukkanó majomhimlő-fertőzés háttere tiszta sor, az illető Nigériában járt, ott megfertőződött, majd otthon jelentkeztek rajta a tünetek. Az elmúlt évtizedekben számos ilyen, afrikai utazással összefüggő eset történt, a hatóságok felkészültek ezekre, a vírus nem terjedt tovább. Most azonban több olyan esethalmaz is ismert, melyeknek nincs utazási előzményük, és egyelőre egymáshoz sem köthetők.

elina Mara/The Washington Post / Getty Images

Gócpontként eddig egy szaunát, egy fétisfesztivált és egy Pride-rendezvényt sikerült feltárni a nyomozás során szerte a világban, vagyis ezek lehettek az úgynevezett szuperterjesztő események. Innen tehát a WHO kommunikációja: azoknak az embereknek a figyelmét igyekszik felhívni, akiket érinthetnek ezek az összejövetelek.

Teljesen véletlen, hogy épp ilyen jellegű eseményekre lehet ezeket az esethalmazokat visszavezetni, bármely más tömegrendezvényen is megtörténhetett volna, illetve még kiderülhet, hogy meg is történt. A lényeg a szoros fizikai kontaktus, mert ez a vírus így működik, így terjed

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.

Bárki, bármikor átadhatja

A majomhimlő vírusa ugyanis testnedvekkel, és a fekélyről leváló laphámokkal vagy váladékéval juthat emberről emberre, a hangsúly itt a kiütéseken van. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy „bárhogy”, és itt válik világossá a szoros fizikai kontaktus jelentése: ha valakinek a kezén vannak kiütések, egy egyszerű kézfogással, ha a felső-légúti nyálkahártyáin, akkor akár a beszéd során akaratlanul is távozó apró nyálrészecskékkel.

Hosszan sorolhatnánk a különböző élethelyzeteket, de most még csak annyi: a fekéllyel érintkező ruha, törülköző, ágynemű stb. is hatékonyan szállítja a vírust másik emberre.

Tehát bármikor, bárki érintett lehet, a WHO azért nevezte meg a meleg és biszexuális férfiak közösségét, hogy figyelmeztessen. Ebben a fázisban ugyanis a fertőzési lánc felderítése a legfontosabb feladat, és abban a kontextusban érdemes erről beszélni, hogy a jelen terjedési láncolatok kapcsán abszolút célcsoport a meleg közösség. Tagjainak különösen érdemes odafigyelniük addig, amíg nem tisztázódik a terjedés pontos forgatókönyve, illetve nincs meg minden kontakt és fertőzött.

Nem tudjuk, hogy 10 vagy több ezer fertőzött van-e még, akik érintettek lehetnek a mostani terjedésben. Őket minél előbb meg kell találni, izolálni, és így végül el kell jutni a forrásig vagy forrásokig. Egyébként a genetikai vizsgálatok egyelőre egy behurcolást és az abból való terjedést valószínűsítik

– emeli ki a virológus.

Ne feledjük a HIV-et

Még egyszer hangsúlyozzuk: ebben a történetben áldozatok vannak, akik közül többen melegeknek szervezett tömegrendezvényen vettek részt, de a hangsúly a tömegrendezvényen van. Ennek ellenére mégis megindult a melegek stigmatizálása, ami egyrészt társadalmilag és morálisan elfogadhatatlan, másrészt járványügyileg nagyon veszélyes. Gondoljunk csak bele: ki az, aki őszintén segíti a járványügyi nyomozást, ha ezzel bélyeget süt magára? Ki vállalja/tartja be mondjuk a karantént úgy, hogy ha az oka kiderül, akkor megbélyegzik, bántják, megalázzák?

Természetes emberi reakció ilyenkor a befelé fordulás és titkolózás, ami pedig oda vezet, hogy ismeretlen számban és helyszínen szabadon terjed a vírus emberről emberre akár egy kézfogással.

Nem volt olyan régen, hogy elfelejtsük: eleinte a HIV vírus által okozott AIDS-et is „a homoszexuálisok” betegségének tartották, részben még a hivatalos szervek is gyűlölettel kirekesztéssel reagáltak rá. Ez pedig igen komolyan aláásta a járványügyi védekezést, ezrek halálát okozva, itt írtunk erről bővebben.

Virológusként Kemenesi Gábor rémálma, hogy a tagadással a vírus akadálytalanul cirkulál, idővel pedig ne adj’ Isten rátalál például a városi patkányokra – ez nem elképzelhetetlen, Afrikában is feltehetően a rágcsálók a vírus eredeti gazdái. Akkor aztán tényleg hatalmas bajban lennénk, modern, nyugati egészségügy ide vagy oda. A megelőzés záloga most a már többször említett fertőzési láncok felgöngyölítése, de ez csak őszinteséggel, megértéssel, aktív és célirányos kommunikációval lehet sikeres.

Kevésbé veszélyes variáns

Ami magát a vírust illeti, bár sok úton-módon átadható, az emberről emberre történő fertőzés volumene nagyságrendekkel kisebb a koronavírusénál. Valószínűleg találnak még újabb eseteket, senki nem tudja megjósolni, hogy hányat, ám komolyabb járvány esélye elenyésző.

Melina Mara / The Washington Post / Getty Images

A kórokozó a feketehimlő rokona hasonló tünetekkel, ám sokkal enyhébb megbetegedéshez vezet. Elsősorban állatról terjed emberre, legvalószínűbb természetes gazdái, mint már emlíettük, Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, köreikben tünetmentesen terjed és marad fenn – itt írtunk erről részletesebben, most csak a lényeget ismételjük meg. E szerint a majomhimlő vírusnak két, genetikailag elkülöníthető változatát ismerjük, a Kongó-medencei és a nyugat-afrikai variánst. Az előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjed, az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé hatékonyan fertőz emberről emberre.

Az eddigi információk alapján az európai és amerikai eseteket a kevésbé veszélyes nyugat-afrikai variáns okozhatja. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy európai színtéren még sosem láttuk a vírust, így nehéz számokról és tulajdonságokról nyilatkozni.

Az első, még igencsak általános tünetek a fertőzés után 5-13 nappal jelentkeznek: fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, izomfájás, hátfájás stb. A láz megjelenését követően, 1-3 napon belül kiütések bukkannak elő főleg az arcon és a végtagokon, amelyek kiemelkednek, feltelnek, majd kifakadnak és leszáradnak. Célzott terápia nincs a majomhimlő ellen, csak tüneti kezelés, illetve az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcina – ami az 1979 előtt születettek részére kötelező volt Magyarországon – bizonyos fokú védelmet nyújt a közeli rokon ellen is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik