Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét – írja az MTI. Az égitestet Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa észlelte, a szakértő az elmúlt években több száz objektumot talált a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével.
„Igazán remekül indult az év a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ahol január elseje/másodika éjszakáján egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygó mellett egy új üstököst is sikerült felfedezni, 36 éve az elsőt hazánkból” – idézte fel Sárneczky Krisztián a csillagaszat.hu-n hétfőn megjelent cikkében. Mint írta, a harmadik átvizsgált képhármason egy korábban ismeretlen, 30-40 méter átmérőjű Föld-közeli kisbolygó tűnt fel. „Ez lett a 2022 AC jelű égitest, amely december 28-án 1,1 millió kilométerre haladt el mellettünk, és a felfedezés idején már távolodóban volt” – tette hozzá. A kutató szerint hajnali fél 4 körül az egyik felvételsorozaton egy újabb aszteroidát vettek észre, a 70 méter átmérőjű égitest lengyel csillagászok szerint mindössze 3 perc alatt fordul meg a tengelye körül.
Pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven Föld-közeli kisbolygó. „Annyira váratlan volt a ködös megjelenés, hogy elsőre azt gondoltam, a Schmidt-féle optikai rendszerben előforduló, ködös megjelenésű tükröződés (szakszóval Klingon-űrhajó) járatja a bolondját velem, vagy esetleg a kép sarkaiban előforduló apró defókuszáltság miatt elmosódott a kép. Ám a sebtében, digitálisan összeadott felvételeken más volt a ködösség szerkezete és mozgása, mint ezekben a téves esetekben lenne” – írta a kutató.
A csillagász ezt követően a Minor Planet Centerrel (MPC) közölte az égitest felfedezését, ez a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst. Hamarosan a megerősítő felvételek is elkészültek, és mivel ezeken is határozottan ködös volt az objektum, és még egy rövid csóva is látszott nyugat felé, elindította az évtizedek óta várt folyamatot. A csillagász elektronikus levelei alapján az égitest előbb felkerült a Föld-közeli kisbolygókat megerősítő oldalra, majd pár perccel később az MPC munkatársa átrakta az égitestet a lehetséges üstökösöket feltüntető oldalra.
Megtalálása idején az objektum mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, miközben egy átlagos kométát a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak felfedezni. Keringési iránya ellentétes a bolygókéval, és pályasíkja is nagy szögben, 63 fokkal elhajlik.
„Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt” – állapította meg a kutató. Az üstökös maximális fényessége 50 ezerszer lesz kisebb annál, hogy szabad szemmel is megpillantható legyen.
A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.
Végül január 7-én hajnalban, egy újabb átészlelt éjszaka utáni alvás közben jött a megváltó hír, hogy hivatalosan is a nevemre vehettem a 2022-es esztendő első, C/2022 A1 jelű üstökösét
– írta Sárneczky Krisztián. Ezzel Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942-1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián lett a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.
