Hunyadi János halálával a belpolitikában is komoly változások indultak, a Cillei-Garai-liga elérkezettnek látta az időt, hogy legnagyobb ellenfele, a Hunyadi és Szilágyi vezette főúri csoport fölé kerekedjen. Céljuk a Hunyadi által birtokolt királyi várak és jövedelmek megszerzése volt, méghozzá igen jó eséllyel: a 16 esztendős V. László király nemcsak Cillei Ulrik közeli rokona volt, de teljes egészében a befolyása alatt állt.
Cillei meggyilkolása
Az uralkodó 1456 szeptemberében, alig egy hónappal a törökverő hadvezér halála után országgyűlést hívott össze Futakra, ahol a Hunyadi családot a família új feje, János elsőszülött fia, Hunyadi László képviselte. Hiába jelent meg egy kisebb hadsereg élén, a számára hátrányos döntések sorozatát nem tudta elkerülni.
V. László Cilleit tette meg országos főkapitánynak, és neki adta a Hunyadiak kezében lévő királyi várakat és jövedelmeket. Lászlónak és Szilágyi Mihálynak mindössze annyit sikerült elérnie, hogy ne kelljen a jövedelmekkel elszámolnia, és garantálják a Hunyadi család birtokait.
Elsőként Nándorfehérvár átadását tűzték ki, a királyi had október 8-án jelent meg a vár átvételére, ám Hunyadiék csak az uralkodót és a főurakat engedték be, a katonák a falakon kívül vertek tábort. Odabent heves szóváltás alakult ki, Cillei kardot rántott, de végül ő rogyott holtan a padlóra.
Hunyadi büntetése
Súlyos hiba volt, ezzel ugyanis a Hunyadi-Szilágyi-liga is érzékeny veszteséget szenvedett: sokan elpártoltak tőlük azt gyanítván, hogy a főhatalomra törnek – írja a Rubicon.hu. A gyakorlatilag fogságban tartott király főkapitánnyá és főtárnokmesterré nevezte ki Hunyadi Lászlót, majd november 23-án írásba adta és meg is esküdött, hogy a család tagjainak semmiféle bántódása nem esik a gyilkosság miatt. Kényszerhelyzetben lévén, mást valójában nem is tehetett.
Év végére színleg helyreállt a béke, de csak rövid időre. 1457 márciusában V. László – egy keresztes hadjárat előkészítésének ürügyén – Budára hívta Hunyadi Lászlót, az ifjú családfőt és a liga befolyásos támogatóit azonban nem a haditanács, hanem egy felségárulási per várta. A rendkívül gyors bírósági eljárás után az idősebbik Hunyadi-fiú feje a porba hullott, Mátyás a király foglyaként Bécsbe, majd Prágába került, másokat – például Vitéz Jánost, vagy Kanizsai Lászlót – pedig rövid időre tömlöcbe zártak.
Az V. László körül csoportosuló főúri szövetség tehát látszólag súlyos vereséget mért vetélytársára, ám a fiatal uralkodó novemberben bekövetkező halála váratlanul új helyzetet teremtett: ekkor a ligák a rivalizálás helyett a kiegyezést választották.
