A kutatók többsége nagyjából fél évszázada véli úgy, hogy a Föld belső magja egy főként vasból felépülő szilárd gömb, melyet a folyékony külső mag vesz körbe. Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a belső öv halmazállapota nem egységes – írja a Live Science.
A bolygó belső hője és nyomása miatt nem valószínű, hogy a szakértők valaha közvetlenül vizsgálhatják majd a belső magot. A kutatóknak ehelyett a földrengések által keltett szeizmikus hullámokra kell támaszkodniuk. Ezeknek két típusa van: kompressziós hullámok, illetve nyíróhullámok. Ezek segítségével a szakértők képesek rekonstruálni, hogy mi is található a mélyben.
Rhett Butler, a Hawaii Geofizikai és Bolygótudományi Intézet munkatársa azt kezdte el vizsgálni, hogy a Föld öt különböző helyszínének nagy rengései által keltett hullámok miként utaznak a magon át a bolygó túlsó oldalára. Meglepő módon a nyíróhullámok, amelyeknek elméletileg gond nélkül át kellett volna haladniuk egy szilárd belső magon, bizonyos részeknél eltérítődtek.
Az adatok meglepték Butlert.
A kutatók szerint a zóna a felszínéhez közelebb tartalmazhat folyékony és félig szilárd részeket is.
Butler meglepőnek találta, hogy a belső mag vasa milyen változatos formákat ölthet. Amennyiben a csapat eredményeit a későbbi vizsgálatok megerősítik, a felfedezés átírhatja a Föld mágneses teréről kialakított képet.
