WWF
Tudomány

Hazánk is egy óriási rezervátum része lett

Európa legjelentősebb, folyókhoz kötődő védett területein jött létre a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum öt ország összesen 9300 négyzetkilométernyi területén. A cél a természetvédelemre építő tevékenységek, gazdálkodási formák bevezetése, amely egyensúlyt teremt ember és természet között, vagy más szavakkal fenntartható fejlődést biztosít.

Több mint 20 évnyi munka gyümölcseként az UNESCO szeptember 15-ei ülésén kihirdette az öt európai országra, köztük Magyarországra kiterjedő Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum létrejöttét. A három folyó vonalára felfűzött hatalmas terület az osztrák–szlovén határ ausztriai oldalától Horvátországon, Magyarországon át a szerb–horvát közös Duna-szakaszon Vukovár térségéig nyújtózik.

A számok nyelvén összesen 700 kilométernyi folyószakaszról, 930 ezer hektárnyi (9300 négyzetkilométer) területről van szó, amelyen kilencszázezer ember él.

Mit jelent a bioszféra-rezervátum? Hogyan befolyásolja az ott lakók életét, és miként profitál belőle a természet? Gruber Tamást, a rezervátum érdekében aktívan dolgozó WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetőjét kérdeztük.

WWF

Nyitott és együttműködő

A rezervátum szónak a magyar nyelvben van egy elzárt, érinthetetlen jelentéstartalma is, ám esetünkben erről szó sincs: a bioszféra-rezervátumok funkciója nem kifejezetten csak a természetvédelem. Itt a cél a térségben lakó emberek bekapcsolása a folyamatokba: a természetvédelemre építő tevékenységek, gazdálkodási formák bevezetése, amely egyensúlyt teremt ember és természet között, vagy más szavakkal fenntartható fejlődést biztosít.

Az elnevezés tehát senkit ne tévesszen meg, nem egy elzárt világról van szó. Sőt, minden bioszféra-rezervátum három, egymásra épülő zónából áll. A külső, úgynevezett pufferzónában az a feladat, hogy a táj adottságait használó tevékenység folyjon, extenzív mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, ami nem rombolja a környezetet. Az átmeneti zónában az ökoturizmuson van a hangsúly, itt a gazdálkodási formákat és az emberi tevékenységet a fenntarthatóság szempontjainak maximális figyelembevételével szükséges végezni, és már szigorúbb szabályokat javasolt követni. A legbelső, úgynevezett magterület viszont csak a természeté, célja az élővilág értékeinek megőrzése.

Az UNESCO öt évtizede kezdte meg a bioszféra-rezervátumok hálózatának létrehozását az Ember és Bioszféra Program keretein belül. A Mura–Dráva–Duna rezervátum világszinten egyedülálló abban a tekintetben, hogy öt ország összefogásán alapul – a területeket általában egy-egy országon belül jelölik ki, bár vannak kétoldalú, sőt ritkán három államot tömörítő rezervátumok, ám öt ország együttműködésére mindeddig nem akadt példa.

WWF

Helyreállítás, megújítás

Ez persze rengeteg egyeztetést és közös felelősséget jelent, ám az elmúlt húsz évben az érintett államok már nagyon jó kapcsolatokat alakítottak ki, eddig is szoros volt az együttműködés. Az UNESCO most mindezt magasabb szintre emelte, immár a nemzetközi közösség felé tartozunk felelősséggel.

A vállalt cél a vízparti területek, folyóágak, élőhelyek helyreállítása és megújítása oly módon, amiből a társadalom is több szinten profitál

– mondja a 24.hu-nak Gruber Tamás.

A helyiekre mindez nem ró plusz terheket, senki nem kényszeríti őket életmódváltásra. A 2000-es évek elejétől tartó folyamatot kell tovább vinni, ahol az ökoturizmus és a természet érdekeit is figyelembe vevő, fenntartható gazdálkodás válik egyre inkább egyeduralkodóvá. Az akarat eddig is megvolt és ma is megvan, a bioszféra-rezervátum létrejötte pedig további lehetőségeket nyit az itt élő csaknem egymillió ember számára is. Mindamellett, hogy a teljes terület megőrizheti kiváló élőhelyi adottságait.

Európa egyik legjelentősebb vizesélőhelye

A Duna, a Dráva és a Mura ugyanis az emberi beavatkozások ellenére is bámulatos biológiai sokféleséget őriz, olyan ritka, természetes élőhelyeket kínálnak, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Csak a példa kedvéért: Európában itt található a legnagyobb, fészkelő rétisas-populáció, gyakori az érintetlen erdőket kedvelő fekete gólya, és máshol elképzelhetetlen számú partifecske fészkel a folyópartokon. Évente 250 ezer vándormadár vonul és pihen meg a körzetben.

WWF

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a klímaváltozás hatására az átmeneti vagy tartós vízhiány mindenhol egyre növekvő probléma, a folyók és árterek kezelésében ezért van szükség olyan új megoldásokra, melyek segítik a vízmegtartást, a hullámterek újjáélesztését, az egykori vizesélőhelyek megújítását.

A rezervátum kontinensünk legjelentősebb, folyókhoz kötődő védett területein jött létre. Az egységes bioszféra-rezervátum létrejöttét összesen 13, különálló, védett terület megalapítása előzte meg, melyek mozaikosan őriznek és óvnak különböző értékeket. Most ezeket köti össze az öt országra kiterjedő státusz, ami egyben még inkább szükségessé teszi az országok együttműködését. A két legkiterjedtebb terület a horvátországi Kopácsi-rét és a gemenci ártéri erdő, a bioszféra-rezervátum Magyarországra eső része egyébként a Duna–Dráva és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területét érinti.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.