Tudomány

Nőket és gyerekeket mészároltak az európai hódítók

Egy új vizsgálat alapján legalább tucatnyi nőt és gyerekeket mészároltak le egy azték városban a nagyjából 500 éve támadó spanyol hódítók – írja az MTI. A források szerint a település lakói hónapokkal korábban elfogtak, majd feláldoztak és megettek egy csoportot. A Mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) eredményei a Tecoaque városban végzett ásatásokon alapulnak, a település neve az aztékok navatl nyelvén azt jelenti: a hely, ahol megették őket.

Tecoaque, más néven Zultepec lakói 1520-ban elfogtak egy 15 spanyol férfiból, 50 nőből, 10 gyerekből és 45 katonából álló csoportot, amelynek tagjai között afrikaiak és őslakos kubaiak is voltak. Emellett mintegy 350 őslakos szövetségest is elkaptak. Az aztékok több hónap alatt mindannyiukat feláldozták, amikor ez Hernán Cortés konkvisztádor tudomására jutott, 1521 elején parancsba adta Gonzalo de Sandovalnak, hogy bosszúból rombolja le a várost.

Enrique Martinez Vargas régész szerint amikor Tecoaque lakói tudomást szereztek a megtorló támadásról, a spanyolok csontjait és a többi bizonyítékot sekély kutakba dobálták. Megpróbáltak primitív védelmi eszközöket is emelni a város fő útvonala mentén, de egyik sem volt elegendő, amikor Sandoval és csapatai megérkeztek.

A városban maradt harcosok nagy részének sikerült elmenekülnie, a nők és a gyerekek azonban maradtak, így ők lettek az áldozatok.

A főútvonal mentén, egy 120 méteres szakaszon végzett feltárások során tucatnyi női csontvázat találtak, melyek úgy helyezkednek el, mintha védelmeznének tíz, 5-6 év közötti gyermeket. A maradványok eltemetésének helye arra utal, hogy az áldozatok menekülni próbáltak, de lemészárolták, majd sietve elföldelték őket. Az épületekben talált csontok alapján az itt rejtőzködő nőket és gyerekeket megcsonkították. A spanyolok a templomokat felgyújtották, a szobrokat pedig lefejezték.

Wikimedia Commons/Közkincs Félix Parra festménye az 1519-es cholulai mészárlásról

A kegyetlenség mindkét oldalon megmutatkozott Tecoaquében. Az aztékok a fogságába került spanyol nők fejét koponyatartókra tűzték ki a férfiaké mellé. A csontok elemzéséből kiderült, hogy a nők várandósak voltak, a prehispán hagyományok szerint pedig ezzel ők is harcosoknak számítottak. Az egyik áldozatként bemutatott nő testét félbevágták, és egy feldarabolt, 3-4 éves gyerek maradványai mellé helyezték.

Az elfogott konvoj olyan emberekből állt, akiket Kubából küldtek egy második expedíció során egy évvel Cortés 1519-es érkezése után. A csapat az azték főváros felé tartott a hódítók javaival és élelemtartalékokkal. Cortés egyedül hagyta el a konvojt, mikor megpróbálta kimenteni csapatát egy felkelésből, ami a mai Mexikóvárosban tört ki.

A foglyokat ajtó nélküli cellákban tartották. A város lakói apránként áldozták fel, illetve ették meg a lovakat, a férfiakat és a nőket. A spanyolok sertéseket is hoztak magukkal élelem gyanánt, azokra azonban gyanúval tekintettek az aztékok: csak megölték, de egészben hagyták őket. Az elfogott európaiak holttesteit ezzel szemben feldarabolták, a csontokon olyan jelek találhatóak, melyek arra utalnak, hogy eltávolították róluk a húst.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.