Tudomány zöldövezet

Mi okozta az év eddigi legdurvább viharát?

Korábban a témában:

Vasárnap komoly vihar alakult ki az ország több pontján, főleg a középső-északi tájakon, így a fővárosban is, illetve a délkeleti területeken. Néhány óra leforgása alatt 60 mm-nél is több eső esett, ami kiteszi az egész június havi átlagot. A zivataros időjárás már hetek óta tart, a vasárnapi heves zivatarokat mégis az év eddigi legdurvább viharaként említhetjük. Mi okozta?

Közép-Európa felett egy sekély ciklon uralja a »légteret«, vasárnap épp olyan sávban alakult ki az úgynevezett összeáramlási zónája, ami hazánkat is érintette, de egész Németországig felnyúlt

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Vasárnapi vihar: így ölt a vízelvezető csatorna
Halálos balesetet okozott vasárnap a vihar Tótvázsonyban, egy egyszerű vizesárok vált halálos csapdává. A villámáradások rendkívüli veszélyt hordozhatnak, és egyre többször fognak kialakulni.

A folytatás nyugodtabb lesz

Laikusként ne akarjunk elveszni a meteorológiai szakkifejezések és bonyolult légköri folyamatok útvesztőjében, ezért mondjuk azt: így jött ki a lépés. Valóban intenzív zivatarok csaptak le az országra, valóban „ritka” időjárási jelenségről beszélünk, ám hatását nagyban növelte, hogy a fővárosi infrastruktúra is érintett volt. Hegyvidéki területeken egyébként, ahol a magaslatok növelik a feláramlást, ezzel pedig a viharok intenzitását, évente akár több hasonlót is megfigyelhetünk.

Ám az Alföldön már nem mindennapi az ilyen égszakadás, 5-10 évente ha megtörténik – és meteorológiai szempontból ez adja a vasárnapi események „különlegességét”.

A szakember szerint tehát valóban az év eddigi legnagyobb viharán vagyunk túl, de annyira nem volt extrém, hogy idén ne ismétlődhetne meg akár többször is. A következő napokban azonban nem kell hasonlóra számítani köszönhetően annak, hogy lehűlt a levegő, mérséklődött a feláramlás. Nyugalom azért nem lesz, a ciklon még aktív, éjszaka az Alföld északi részén 30-40 mm eső hullhat, de szerdán a nap első felében Budapest is jókora csapadékra számíthat.

A hétvégéig bárhol és bármikor „leszakadhat” az ég, a záporok és zivatarok követik egymást, miközben a csapadékzóna lassan keletre, a Fekete-tenger térségébe helyeződik át. A folytatásban egyre többször láthatjuk a napot, a hőmérséklet 22-27 fok között alakul, hétvégére pedig igazi nyári idő várható helyenként 30 fokkal és csupán szórványos esővel.

Megdöbbentő, milyen sérülékeny a légkör

A vasárnapi özönvíz tágabb összefüggésben egyébként kiválóan példázza, milyen szoros a kapcsolat az időjárás és az emberi tevékenység között, és hogy a légkör sokkal érzékenyebb, mint azt mi hisszük. Áprilisban írtunk arról, hogy a koronavírus közvetett hatásaként megborult időjárásunk, és képlékennyé vált az előrejelzés is.

A koronavírus borította az időjárást és az előrejelzést
Romló előrejelzés, kevesebb csapadék, hűvösebb éjszakák, nyáron intenzívebb viharok és nagy méretű jég – az új koronavírus okozta világjárvány közvetve az időjárást is befolyásolja.

Röviden arról van szó, hogy a légszennyezés jelentős csökkenése hatására sokkal kevesebb a levegőben az úgynevezett csapadékképző mag, az előrejelzésben pedig meglátszik a repülőgépekre telepített műszerek hiánya. Az élet azóta újraindult, a légszennyezés újra a „régi”, és nagyon úgy fest, bejött a Molnár László által áprilisban felvázolt forgatókönyv: a tavaszi szárazság nyáron jókora szupercellák kialakulása követheti.

A légkör mondhatni túlreagálja a helyzetet, az általános állapotok hirtelen visszatérése ellenkező előjelű kilengéseket okoz.

Hasonló a helyzet, mint mikor az izlandi Eyjafjallajökull vulkánból kijutó hamu óriási esőzéseket generált 2010-ben. Ami az előrejelzést illeti, kezd pontosabbá válni, de rövid távon még lesznek bizonytalanságok. A modelleket ugyanis nem állították át a járvány létrehozta új feltételek figyelembevételével, így azok továbbra is a légkör „normál állapotára” adják az adatokat, és nem képesek követni az újabb extrém változásokat sem.

Valahogy úgy képzeljük el, mint amikor az online navigációs rendszer az aktuális forgalom figyelembe vételével adja meg az útidőt, míg a nem online eszköz csak egy optimális esetre vonatkozó átlagot képes számolni.

Kiemelt kép: MTI/Lakatos Péter

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.